Az Automaton beszámolója szerint a Japán Számítógépes Szórakoztatóipari Szövetség (CESA) június-júliusi felmérése alapján a japán játékipari vállalatok 51%-a alkalmaz valamilyen formában mesterséges intelligenciát. A válaszadók között olyan nagy nevek szerepeltek, mint a Capcom, a Square Enix, a Sega vagy a Level-5, de kisebb stúdiók is. Az AI-t leggyakrabban vizuális játékelemek előállítására, történet- és szövegírásra, valamint programozási támogatásra használják, és a cégek 32%-a már saját fejlesztésű játékmotorjainál is beveti a technológiát.
Néhány vállalat, például a Level-5 és a Capcom nyíltan is beszél arról, hogyan alkalmazza az MI-t - a karakterkészítéstől és vizuális felskálázástól egészen a kódgenerálásig. A generatív mesterséges intelligencia körüli diskurzus azonban megosztó: miközben egyesek a monoton, ismétlődő feladatok gyorsításában látják a jövőt, sokan attól tartanak, hogy az emberi művészek helyettesítésére is felhasználhatják.
A szkepticizmus miatt több cég egyelőre óvatos. A Nintendo például határozottan elzárkózik a technológia alkalmazásától, elsősorban szerzői jogi aggályokra hivatkozva. Más szereplők, köztük a Larian Studios vezetője, Swen Vincke, inkább felelős felhasználásról beszélnek: szerinte az MI értékes eszköz lehet a fejlesztési folyamat gyorsításában, de nem pótolhatja a kreatív munkát. Vincke arra is rámutatott, hogy csapata nem géppel, hanem újonnan felvett 15 koncepciós művésszel oldotta meg a munkaerőhiányt.
