A JOGA végzett egy piaci felmérést a japán stúdiók között, amit a Famitsu le is közölt, és ami elsőre egy szomorú képet fest az állapotokról. A dokumentumok szerint a megkérdezett fejlesztők 100 százaléka azt nyilatkozta, hogy igen, használnak generatív AI-t. A Google Gemini a legnépszerűbb eszköz, amit az érintettek 94 százaléka szokott felkeresni, második a Claude 84 százalékkal, és a Microsoft GitHub Copilotja 76 százalékkal.
Ez akár ijesztő is lehetne, de a valóság az, hogy az AI eszközöket online szolgáltatásalapú címek fejlesztői hasznosítják, akik legtöbbször "felhasználói preferenciák elemzéséhez" és "felhasználói viselkedés előrejelzéséhez" hasznosítják a fenti modelleket.
Nyilván ez nem jelenti azt, hogy tényleges, generatív anyagok nem kerülnek hasznosításra, de a felmérésben részvevők nagy része a fenti két feladatkörhöz húzta elő a mesterséges intelligencia segítségét. A 100 százalék tehát egy kicsit árnyaltabb, mint gondolnánk. Ez persze nem jelenti azt, hogy a japán cégek ne hasznosítanák több mindenhez is az eszköztárakat, hiszen már egy 2025-ös Tokyo Game Show felmérés is széles körű AI használatról mesélt.
A Capcom adminisztrációs feladatoknál alkalmazza, a Sony pedig több területen is kísérletezik vele. Nyugaton több az AI-szkeptikus stúdió, ahol a Dispatch fejlesztői visszautasították a technológia alkalmazását, a Baldur's Gate 3 csapata pedig csak finoman piszkálgatja.
Vannak területek, ahol kétségtelenül hasznos tud lenni egy-egy modell, de azok nem a kreatív területek. Amíg elemzéseknél és egy egyéb feladatköröknél kerülnek elő, addig igazából nem tudunk nagyon belekötni a dologba.
