Révész Bálint nem finomkodott a Magyar Mozgókép Fesztivál díjátadóján, miután átvette a legjobb egész estés dokumentumfilmnek járó díjat a KIX-ért. A rendező kemény kritikával illette a magyar kultúrpolitikát, illetve a hazai társadalmi berendezkedést, ami rezonál díjnyertes filmjének tematikájával is.
Szerinte a magyar társadalom jó része nem érzékeli, hogy milyen sokan élnek esélyek nélkül, lakhatási szegénységben, és mennyire zártak valójában a lehetőségek. Úgy látja, a kultúrának lenne feladata ezekről a problémákról gondolkodási tereket és eszközöket kínálni, de ehelyett inkább annak szisztematikus leépítését látja az iskolák, színházak, múzeumok és a filmgyártás terén is.
Azt is hangsúlyozta, hogy a döntéshozók nemcsak feladata, hanem felelőssége lenne támogatni a sokszínű, világlátást tágító alkotásokat, és segíteni a magyar kultúrát nemzetközi térbe emelni. Ezzel szemben szerinte a rendszer ignorálja a kritikus hangokat, és aki nem vele van, az egyszerűen nem is létezik. Bár a fesztivál részéről érzékelt valamiféle nyitást, szerinte az, hogy alacsony költségvetésű független filmek egy lapon versenyeznek százmilliós állami produkciókkal, inkább a hatalom cinikus önlegitimációját szolgálja.
Révész azt szeretné, ha a magyar filmfinanszírozás nem lojalitás, hanem teljesítmény alapján működne, a releváns faktorok pedig a nézőszámok, a nemzetközi díjak és az edukációs tevékenység lennének. A KIX Mikulán Dávid és Révész Bálint dokumentumfilmje, ami egy brutális látlelete a magára hagyott városi szegénységnek egy kisfiúból férfivá érő Sanyi történetén keresztül.
A rendező teljes beszédét megnézhetitel alább.
Az elhangzott kritika nem ismeretlen számomra, több független filmes barátom, ismerősöm is hasonló problémákról számolt be privát beszélgetések során.
