Az eddig sem volt különösebben nagy titok, hogy a végeláthatatlan görgetés tényleg ronthatja a közérzetet, mindannyian érezzük, de egy kutatás most rámutatott, hogy ez különösen a fiatalokat érinti.
Csak "öt percre" megnyitni az Instagramot vagy a TikTokot, aztán órákkal később észrevenni, hogy az idő az bizony nem állt meg önmagában egy ambivalens érzés, de ha közben az még valahogy rosszabbul érzi magát, mint előtte, akkor tényleg komoly problémák vannak.
Egy oxfordi kutatás szerint ez nem csak egyes emberek benyomása.
Az Oxfordi Egyetem Wellbeing Research Centre központja által készített World Happiness Report szerint egyértelmű kapcsolat mutatható ki a túlzott közösségimédia-használat és a jóllét romlása között. Nem annyira meglepő módon ez a jelenség különösen a nyugati országokban élő 25 év alatti fiatalokat, és ezen belül is a lányokat érinti erősebben.
A BBC beszámolójában kitérnek egy Michael Plant nevű kutatóra is, aki szerint önmagában a közösségi média nem feltétlenül probléma.
"Ha valaki napi egy órát használja a közösségi médiát, az teljesen rendben lehet, kapcsolatban marad másokkal"
- mondta, majd hozzátette, hogy a gond valójában ott kezdődik, amikor a használat mértéke ennél magasabbra ugrik. A kutatás szerint minél több időt töltenek az emberek ezeken a platformokon, annál nagyobb eséllyel romlik a közérzetük.
A kutatás arra is rámutatott, hogy az elmúlt évtizedben az olyan országokban, mint az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália vagy az Egyesült Királyság, látványosan csökkent a fiatalok általános elégedettsége és mentális jólléte és érdekes módon ez nagyjából ugyanabban az időszakban lett megfigyelhető, amikor a közösségi média dominánssá vált az online térben.
Plant szerint kezdetben ő maga is szkeptikus volt az összefüggéssel kapcsolatban, de mára szerinte nehéz figyelmen kívül hagyni az adatokat.
A mai fiatalok - írtam le ezt, hogy mindenképpen 210 évesnek érezzem magam - sok szempontból nagyon más mintákat követnek, mint mi, vagy az előttünk lévő generáció. Tök jó, hogy kevesebben dohányoznak vagy fogyasztanak alkoholt, ugyanakkor nekik egész más démonokkal kell megküzdeniük, amik sokkal nehezebben megfoghatóak.
Az elmúlt években több tanulmány is arra jutott, hogy a közösségimédia-függőség és az úgynevezett doom-scrolling valamilyen formában összefüggésbe hozható a magasabb stressz-szinttel, a negatívabb hangulattal és bizonyos mentális egészségi problémák erősödésével. Ennek ellenére a nevetséges mennyiségű profitot termelő, a leggazdagabb techcégek által működtetett oldalak nagyrészt csak látszatintézkedéseket hoznak a fiatalok, vagy úgy társadalom védelme érdekében.
Valódi védőhálók nélkül az egyén felelőssége - vagy épp jól belátott érdeke -, hogy határokat szabjon saját magának, de én személy szerint azt gondolom, hogy hosszútávon átfogó törvényi intézkedések nélkül ez kevés lesz.
A szomorú helyzet az, hogy a végtelen adatból dolgozó egyre okosabb mesterséges intelligencia által hajtott algoritmusok pontosan tudják, hogy hol kell minket megvakarni és teljesen feleslegesen várjuk azt, hogy ezek a milliárdos cégek fogják magukat és a befektetőikkel szembehelyezkedve a társadalmi jólétért hozzanak népszerűtlen döntéseket.
Tök jó, hogy Androidon és iOS-en is vannak mindenféle képernyőidő- és alkalmazáskorlátozó beépített appok, de ez már ugye azt feltételezi, hogy a felhasználó felismerte a problémát és aktívan szeretne tenni ellene. Több helyen törvényileg korlátozzák már a fiatalok közösségi média hozzáférését, ami nyilván egy politikailag látványos dolog, de a gyakorlatban nem azt a hatást éri el, amit várnak tőle.
Szerintem a legfontosabb most is az edukáció, amit érdemes még akkor elkezdeni, amikor a gyerekek még nem léptek be ebbe a világba. Fontos, hogy a millennial és a GenZ felismerje azt, hogy mennyi időt és energiát vesz el tőle a folyamatos görgetés, de azt gondolom, hogy mindannyiunk érdeke, hogy a következő generációkat felkészítsük arra, hogy az internet egyre kevésbé a barátunk.
