Tanúként hallgatta ki szerda reggel Kecskeméten a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Molnár Áront az NKA-s ügyben. A színész-aktivista a közösségi oldalán számolt be arról, hogy a nyomozók részletesen kérdezték őt azokról az ügyekről, amelyekkel az elmúlt időszakban civilként és közéleti szereplőként is sokat foglalkozott. Molnár Áron az elmúlt hónapokban többször beszélt arról, hogyan kerülhettek jelentős állami kulturális támogatások a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül kormányközeli szereplőkhöz, szervezetekhez és frissen alakult cégekhez. A mostani kihallgatás után azt írta, a NAV munkatársai minden részletre kíváncsiak voltak, folyamatosan kérdeztek, és rendesen bele kellett mennie az ügy hátterébe.
A színész szerint a kihallgatás elején bizalmatlan volt, de ez az érzése hamar elmúlt, mert úgy látta, a hatóság valódi nyomozásként kezeli az ügyet. Bejegyzésében arról írt, különös érzés volt megtapasztalnia, hogy az a munka, amelyet korábban civilek végeztek el, most mintha végre lekerülne a vállukról. Úgy fogalmazott, évek óta mondja, hogy ezeknek az ügyeknek a feltárása nem civil kompetencia lenne, hanem az állami intézmények feladata.
Az NKA körüli botrány azután kapott új lendületet, hogy Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter májusban elrendelte a Nemzeti Kulturális Alap kifizetéseinek felfüggesztését. A miniszter akkor azzal indokolta a döntést, hogy meg akarják állítani a még megállítható kifizetéseket, és nem szeretnék, hogy az NKA olyan célokra költsön, amelyek nem indokolhatók közpénzből. Tarr később felfüggesztette tisztségéből Krucsainé Herter Anikót, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatóját is. Ez az az intézmény, amely az NKA-pályázatok lebonyolításában játszik fontos szerepet. A miniszter korábban arról beszélt, hogy súlyos visszaélések és közpénzfelhasználással kapcsolatos problémák miatt indult vizsgálat.
A NAV május 27-én házkutatást tartott a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél és a minisztériumi irodákban is. A hatósági eljárás hátterében azok a támogatások állnak, amelyeket a választás előtti időszakban osztottak ki kulturális célokra, miközben a nyilvánosságra került információk szerint több esetben politikailag kötődő szereplők, kormányközeli előadók és szervezetek is jelentős összegekhez juthattak.
Az ügy egyik legismertebb szála Mága Zoltánhoz kötődik, akiről korábban az jelent meg, hogy 500 millió forintos támogatást kért a minisztériumtól, miközben a támogatás célja a Fidesz kampányához kapcsolódó fellépések finanszírozása lehetett. Az eddig nyilvánosságra került dokumentumok és beszámolók alapján a kérdés az, hogy kulturális támogatási rendszerként működött-e az NKA, vagy politikai lojalitást és kampányközeli szereplőket finanszíroztak közpénzből.
Molnár Áron a kihallgatás után élesen fogalmazott. Szerinte azok, akik az elmúlt években felelősek lehettek ezekért a döntésekért, még mindig abban bízhatnak, hogy következmények nélkül megúszhatják az ügyet. A színész bejegyzése alapján azonban úgy érzi, most először valódi esély mutatkozik arra, hogy a hatóságok érdemben vizsgálják ki a történteket.
A történet ettől még messze nincs lezárva. A tanúkihallgatás önmagában nem jelent vádemelést, és azt sem, hogy bárki bűnösségét megállapították volna. A NAV nyomozásának viszont most már látható jelei vannak: házkutatás, iratlefoglalások, tanúk meghallgatása és a támogatási rendszer átvilágítása is zajlik. Ez pedig mindenképpen új szakaszt jelent egy olyan ügyben, amely eddig főleg újságcikkekből, civil feltárásokból és politikai vitákból állt.
Molnár Áron úgy zárta bejegyzését, hogy valahogy így képzelte el a rendszerváltást, bár még nem meri elhinni. Ez a mondat jól mutatja, mekkora politikai és társadalmi súlya lett az NKA-ügynek. Már nem pusztán arról van szó, kik kaptak kulturális támogatást, hanem arról is, hogy egy új politikai helyzetben működhetnek-e végre azok az intézmények, amelyeknek éppen az ilyen ügyek kivizsgálása lenne a dolguk.