Alapjaiban rajzolná át a magyar közmédia rendszerét a Tisza Párt által benyújtott törvényjavaslat. A Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián jegyezte indítvány nemcsak az MTVA jelenlegi formájának megszüntetését mondja ki, hanem új intézményi struktúrát, új finanszírozási modellt és a vezetők kiválasztásának teljesen átalakított rendszerét is bevezetné - írja a 444.
A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy megszűnne a Közszolgálati Közalapítvány, amelynek kuratóriuma eddig papíron a közmédia feletti társadalmi kontrollt gyakorolta. A javaslat indoklása szerint azonban a testület összetétele hosszú ideje nem biztosított kiegyensúlyozott működést, hiszen a korábbi szabályok alapján a kormánypártok meghatározó befolyással rendelkeztek a döntéshozatalban.
A helyére a Független Közmédia Testület lépne. Az új szervezet kilenc tagból állna: hat főt az Országgyűlés választana négy évre a parlamenti képviselőcsoportok jelölése alapján, míg további három tagot öt évre médiaszakmai szervezetek delegálnának. A politikai oldalakat tekintve három tagot a kormánypárti, három tagot az ellenzéki frakciók jelölhetnének, a fennmaradó helyeket pedig politikai szervezetektől független szakmai szereplők töltenék be.
A törvényjavaslat értelmében jelenlegi formájában megszűnne az MTVA is. Az új testület gyakorolná a tulajdonosi jogokat a Duna Médiaszolgáltató, valamint az MTVA átalakításával létrejövő Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., illetve a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. felett.
Nemcsak a szervezeti felépítés változna meg, hanem a finanszírozás rendszere is. A közmédia működését hároméves költségvetési ciklusokban terveznék meg, első alkalommal 2028-tól. A közszolgálati hozzájárulás összegét a háztartások számához kötnék, amelyet minden évben kötelezően korrigálnának az infláció mértékével.
Az MTVA, melynek vezérigazgatója, Papp Dániel alig néhány napja jelentette be lemondását, egy másik fontos feladatkörét is elveszítené. A médiatámogatások kezelését a Médiatanács alá tartozó, újonnan létrehozandó Sajtóalap venné át. A konstrukció szerint az alap forrásait a jelentős piaci médiaszolgáltatók reklámbevételeinek 2,5 százaléka, valamint a frekvenciadíjakból és bírságokból származó összegek biztosítanák. Ebből a keretből független, etikus és közösségi sajtótermékek, illetve műsorok létrehozását támogatnák.
A vezetői kinevezések területén szintén jelentős változásokat vezetnének be. A közmédia vezérigazgatói pozícióira, valamint a Médiatanács tagságára nyílt szakmai pályázatokat írnának ki, a jelölteket pedig online közvetített, nyilvános meghallgatásokon hallgatnák meg. A folyamatba az ellenzéki pártok és a civil szakmai szervezetek is bekapcsolódnának, miközben a közvetlen pártpolitikai tisztségviselőket kizárnák a rendszerből.
A javaslat egyúttal uniós jogharmonizációs elemeket is tartalmaz. A magyar szabályozásba közvetlenül beemelnék az európai médiaszabadságról szóló rendelet előírásait, emellett megszüntetnék azt a szabályt, amely ismétlődő, de csekély súlyú jogsértések esetén automatikusan a rádiófrekvencia elvesztésével járhatott.
A tervezet szerint a törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba. Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter korábban arról beszélt, hogy a közmédia reformja két lépésből áll majd, és a most benyújtott törvényjavaslat ennek az átalakításnak az első állomása.
