A közösségi média és a túlzott képernyőhasználat már nemcsak a hátrányos helyzetű gyerekek fejlődését veszélyezteti, hanem a kedvezőbb körülmények között élőkét is - erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Kossuth rádióban. A friss PISA-felmérésre hivatkozva azt mondta, hogy világszerte éppen a jobb társadalmi-gazdasági hátterű diákok körében látható különösen jelentős teljesítményromlás.
A 2025-ös PISA eredményei valóban azt mutatják, hogy az OECD-országokban 2022-höz képest a kedvezőbb helyzetű tanulók teljesítménye nagyobb mértékben esett vissza több területen is. Olvasásból átlagosan 20, matematikából 14, természettudományból pedig 8 ponttal romlott az eredményük, miközben a hátrányos helyzetű diákoknál kisebb vagy statisztikailag nem jelentős változást mértek. Magyarországon a jobb társadalmi-gazdasági helyzetű tanulók olvasási eredménye 37 ponttal esett 2022 és 2025 között, ami az OECD adatai szerint az egyik legnagyobb visszaesés volt a vizsgált országok között.
Lannert szerint ebben egyre fontosabb szerepet játszik a közösségi média és általában a digitális eszközök használata. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a családoknak is változtatniuk kell a szokásaikon, és a szülőknek is kevesebb időt kellene közösségi oldalakon tölteniük, mivel a személyes figyelmet és beszélgetést ezek nem tudják helyettesíteni. Különösen problémásnak tartja, ha már egészen kis gyerekek hosszú időre digitális eszközöket kapnak.
A PISA-adatok ugyanakkor nem bizonyítják önmagukban, hogy a közösségi média okozta a tanulmányi eredmények romlását. Az OECD azt találta, hogy az iskolában szórakozásra használt digitális eszközök napi egy órán túli használata következetesen gyengébb teljesítménnyel járt együtt, és a tanulók 28 százaléka számolt be arról, hogy társai a legtöbb vagy minden természettudományos órán digitális eszközök miatt elterelődnek. Ez azonban összefüggés, nem közvetlen ok-okozati bizonyíték.
A magyar diákok 2025-ben matematikából és természettudományból az OECD-átlag közelében, szövegértésből viszont az alatt teljesítettek. A 2022-es méréshez képest matematikából és olvasásból is romlottak az eredmények, miközben természettudományból lényegében nem változott a magyar átlag.
