Hosszú ideje az egyik legfontosabb mutatója az oktatás minőségének, hogy miként teljesítenek a diákok a legfejlettebb országokat tömörítő OECD által szervezett nemzetközi PISA-felmérésen, ami a matematikára, a szövegértésre és a természettudományokra fókuszálva próbálja kideríteni, milyen kompetenciákkal sikerül a tanulókat felvértezni az iskolákban. A 2025-ös felmérés eredményei a globális oktatási válság jeleit mutatják, hiszen a PISA 2000-es indulása óta most születtek a legalacsonyabb átlagpontszámok mindhárom vizsgált területen. De ami még szomorúbb, hogy a magyar gyerekek még így is valamivel a nem túl fényes átlag alatt teljesítettek.
A 2025-ös PISA-felmérésben rekordot jelentő 91 ország vett részt, Magyarországon pedig 273 iskola mintegy 6400 tanulója töltötte ki a teszteket. A magyar diákok természettudományból 480, matematikából 459 pontot értek el, mindkét eredmény nagyjából megfelel az OECD átlagának. Szövegértésből viszont már komolyabb a lemaradás: a magyar átlag 452 pont, szemben az OECD 461 pontos eredményével, amivel Magyarország a vizsgált országok között a 33. helyre került.
A diákok nem csak országos összevetésben, hanem az előző évhez képest is rosszul teljesítettek, hiszen a természettudományok terén az átlagpontszám 486-ról 480-ra romlott, matemetikában pedig 14 pontot esett vissza. A szövegértésben viszont kisebbfajta zuhanás figyelhető meg, hiszen 21 ponttal, 473-ról 452-re csökkent az eredmény.
A szakértők szerint a szövegértés globális romlásában a digitális eszközök térnyerése és a hagyományos olvasás visszaszorulása komoly szerepet játszik. Magyarországon ugyanakkor a digitális figyelemelterelés kisebb az OECD-átlagnál, részben azért, mert a felmérésen résztvevő intézmények 90%-ában korlátozzák a mobiltelefonok használatát.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a felmérés eredményét ismertető sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy mivel a szülők rendkívül leterheltek, egyre nehezebb a gyerekeket "kihozni a kütyükből". Szerinte a szülők nagyobb bevonására van szükség, hogy a pedagógusokkal együtt egy védőhálót alkotva óvják a gyerekeket, és próbálják meg közösen visszaszorítani az elharapódzó képernyőidőt.
A magyar diákok a tanulást segítő feladatokra az OECD-átlagnál ritkábban használják az AI-t, viszont gyakrabban bízzák rá azt, amit nekik kellene elvégezniük: 29%-uk írásbeli feladatok első változatát is mesterséges intelligenciával készítteti el. A megoldás ugyanakkor nem a tiltás, Lannert szerint különösen fontos, hogy az iskolák nyíltan foglalkozzanak az AI használatával, hiszen ahol erről nem esik szó, ott a diákok médiatudatossága is alacsonyabb. A minisztérium már dolgozik egy AI-stratégián, amelyet hamarosan szakmai egyeztetésre bocsátanak, és ebben a szülők együttműködésére is számítanak.
Bár a felmérés szerint a magyar diákok a közhiedelemmel ellentétben fegyelmezettebbek az átlagnál, hiszen csak a 29%-uk számolt be arról, hogy órai rendbontás vagy zajongás miatt nem tudott az anyagra figyelni (az OECD-átlag 31%), az iskolai és az internetes zaklatás viszont komoly problémát jelent, ami a tanulási eredményekre is kihat. Például a magyar tanulók 5%-át érte az előző 12 hónapban internetes zaklatás, és az érintett diákok átlagosan 21 ponttal gyengébb eredményt is értek el természettudományból a társaiknál. A nem online zaklatás 2022 és 2025 között növekvő tendenciát mutat, amivel muszáj lesz komolyan foglalkozni Lannert szerint.
Az eredményekből az is látszik, hogy a magyar oktatás regionális összevetésben is veszít a pozíciójából: a cseh, lengyel és észt diákok egyaránt jobban eredményeket szállítottak, miközben sajnos a kiemelkedően teljesítő magyar tanulók aránya is csökkent. Akadnak azonban biztató eredmények: a magyar diákok szerint a pedagógusok az átlagnál jobban figyelnek rájuk, és környezettudatosságban kiemelkedően jól teljesítenek.
