Miért drágulnak a digitális játékok is?

A videójáték-rajongók körében mostanra már megszokott, hogy a legnagyobb címek ára elérte az Egyesült Államokban a 70 dollárt (Európában 80 eurót - nálunk ugyebár nem nettó árról van szó, ellenben az USA-val, ahol erre jönnek még rá az adók), de a legfrissebb fejlemények szerint hamarosan a 80 dolláros árszint válik az új sztenderddé, digitálisan is. A Nintendo és a Microsoft is bejelentette, hogy több játékuk fizikai és digitális verziója egyaránt 80 dollárba fog kerülni, ami sokakban felveti a kérdést: ha nincs gyártási költség, logisztika vagy szállítás, akkor miért drágul a digitális verzió is?

A magyarázat sokrétű, és talán nem annyira technikai, mint inkább üzleti alapú. A Niko Partners elemzője, Daniel Ahmad szerint a digitális kiadások esetében ugyan valóban nincsenek olyan közvetlen terhek, mint például vámok vagy csomagolási költségek, a kiadók ettől függetlenül több okból is dönthetnek az áremelés mellett. Egyrészt a játékfejlesztési költségek (különösen a AAA kategóriában) az elmúlt években drámaian megemelkedtek. Egy modern játék évekig készül, több száz vagy ezer ember dolgozik rajta, és hatalmas marketingkampány támogatja a megjelenést.

Másrészt a kiadók igyekeznek egységesíteni az árazást: ha a fizikai verzió 80 dollár, akkor a digitális miért lenne olcsóbb? Ez különösen igaz azokra a kiadókra, akik saját platformot (pl. Xbox, Nintendo eShop) üzemeltetnek, és nem szeretnék, ha a digitális forma "olcsóbbnak" tűnne, miközben a vásárló még mindig ugyanazt a játékélményt kapja.

És van egy sokkal egyszerűbb ok is: mert megtehetik. Ahmad szerint a kiadók tisztában vannak vele, hogy a legtöbb játékos (főleg a legnépszerűbb franchise-ok esetében) hajlandó kifizetni a magasabb árat. Ez a logika már a 70 dolláros árszint bevezetésénél is működött, amikor a Take-Two 2020-ban ezzel debütált, és a piaci visszajelzés gyakorlatilag elmaradt. Most ugyanez történik a 80 dollárral - a cégek figyelik, hogy van-e ellenállás, és ha nincs, az új árszint marad.

Mindeközben Microsoft nem siet megindokolni a döntését. Bár a háttérben szerepet játszhatnak az új amerikai vámintézkedések (például amelyek a Switch 2 előrendeléseit is érintették), az is világos, hogy a cég nem küzd forráshiánnyal: az elmúlt negyedévben 70 milliárd dollár bevételt és 25,8 milliárd dollár profitot könyvelhettek el. A kérdés most az, hogy a Sony is követi-e a trendet. Az iparági várakozások szerint ez csak idő kérdése, különösen, ha a Grand Theft Auto VI valóban a pletykált 100 dolláros áron jelenik meg. A GTA V 2013-ban még 60 dollárért startolt, ami inflációval számolva ma már nagyjából 82 dollárnak felelne meg.

A digitális játékárak tehát nem technológiai, hanem üzleti és pszichológiai alapon emelkednek. Amíg a játékosok hajlandók megfizetni az új szinteket, addig a kiadók sem fognak visszakozni.