"Benzinpermetes adrenalinturmix egyetlen dobozba sűrítve" - nagyjából így lehetne leírni első benyomásra a Thunder Road: Vendetta élményét, amely a nyolcvanas évek posztapokaliptikus filmes dühét, a Mad Max poros kietlenségét és a könnyed, mégis taktikus versenyjátékok lendületét elegyíti egy olyan keverékké, amelytől egyszerre válik hangosabbá a nappali és gyorsabbá a szívverés. A Restoraton Games modern újragondolása (ami hazánkban a Gémklub gondozásában jelent meg) nem egyszerűen feltámasztja az eredeti, 1986-os klasszikust, hanem új életet lehel belé, friss szabályokkal, okosan modernizált mechanikákkal és nagyvonalú komponensekkel, hogy a játék minden egyes kilométere egyre vadabb és őrültebb legyen. A játék lényege továbbra is az, hogy a saját autóflottáddal túléld a rázós, roncsokkal és ellenséggel teleszórt országutakat, miközben mindenki más ugyanarra törekszik: elszáguldani előtted, elgázolni, felrobbantani, vagy egyszerűen beledobni egy kráterbe, hogy a helyedre furakodva elsőként érje el a célvonalat.
A Thunder Road: Vendetta igazi ereje abban a könyörtelen tempóban rejlik, amely egyszer sem hagyja a játékost kényelmes döntési helyzetben. Minden körben dobáskombinációk határozzák meg, melyik autód milyen gyorsan és milyen irányba suhanhat, ehhez pedig jönnek a különleges képességek, például a helikopterek támadásai, valamint azok a finom apróságok, amelyek miatt mindig úgy érzed, egyetlen rossz döntés vagy egyetlen szerencsétlen kocka messzire sodorhat az útról. Ugyanakkor ez a turbulens kiszámíthatatlanság sosem válik frusztrálóvá, mert a játék lényege a káosz megzabolázása, a helyzetekből való pillanatnyi profitálás. Ez a rendszer pedig gyorsan, zajosan és nevetve sodor előre mindenkit. Az alapjátékba belepakolt Kickstarter-exkluzív kártyák pedig csak még tovább mélyítik ezt az élményt, sőt, a kiegészítő megvásárlásával még csapatfőnökök és különleges fejlesztések is bekerülnek a játékba.
Minden forduló elején a játékosok négy kockával dobnak, a fordulót alkotó három kör alatt pedig ezen kockaértékekkel adhatják meg az egyes autók mozgáspontjait, valamit aktiválhatnak parancsokat - mondjuk helikoptereket helyezhetnek le, amelyekkel azonnal rálőhetnek az ellenséges járgányokra, vagy aktiválhatják a driftelést, ezáltal elkerülhetnek egy potenciális ütközést. A kockák értelemszerűen masszív szerencsefaktort hoznak magukkal, de mégis, legalább annyira fontos lesz a megfelelő taktikák megválasztása, mint Fortuna kegye.
A játéktábla maga olyan, mint egy hosszúra nyúlt, végtelenített országút, amely szakaszról szakaszra gördül előre. A mezők jelenléte nem csupán vizuális eszköz: minden egyes szektor egy új taktikai kérdés arra, hogy hol van a legjobb helyed, hol tudsz kilökni másokat, vagy hogyan tudod elkerülni a rád váró rombolást. A döntés pedig sosem egyszerű, mert a gyors tempó miatt ritkán látsz messzire előre. A játékosok folyamatos mozgása miatt pedig valóságos verseny alakul ki azért, hogy ki kerül a pálya élére, hiszen aki lemarad, azt könyörtelenül lenyeli a játék rendszere, mivel amint a táblát előrébb tolják, vagyis megjelenik egy újabb útrészlet, a leghátsó szakasz eltűnik - és vele együtt minden még ott veszteglő kocsi is. Ez a folyamatos, sodró előrehaladás különösen izgalmassá teszi a versengést, mert a túlélés és a pozícióharc kéz a kézben járnak, miközben a káosz mindent körülölel.
Maga az ütközésrendszer is rendkívül filmes, hiszen ütközés, lökés, csúszás szinte minden körben előkerül. Itt nincs steril versenyzés: amikor két jármű egymás mellé kerül, törvényszerű, hogy történik valami látványos és fájdalmas. A dobókockák izgalma és az ütközések gyakorisága olyan hangulatot teremt, mintha minden egyes kanyarban az életedért küzdenél. És gyakorlatilag tényleg azért harcolsz, hiszen bármikor ütközöl, vagy veled ütköznek, nem lehet tudni, hogy mindebből csak egy pillanatnyi pozíció vesztés vagy egy végzetes katasztrófa születik, és mindez megtörténhet akár a karambol elszenvedőjével, akár annak okozójával is. Mindent a kockák határoznak meg, azt is, merre sodródsz és azt is, hogy hány mezőnyit. Ha az egész dobássor végén a pályán kívül találod magad, vagy felkenődtél egy sziklára, végérvényesen búcsút vehetsz az adott kocsitól.
A Thunder Road: Vendetta azonban nem csupán a szerencsére bízza a játékosait. A játék öröme éppen ebben a kettősségben rejlik: egyszerre megzabolázhatatlanul vad, mégis ügyesen tervezhető - bár amennyire a fentiek alapján előre lehet tervezni, hiszen fontos, hogy az aktuális történések minden gyorsan felülírhatnak. A különböző járműkategóriák mind hasonló módon működnek, de ütközésnél a nagyobb kocsi van előnyben (újradobhatja az ütközést) a kisebb verdákat pedig nehezebb eltalálni (a támadáskocka kevesebb oldala sebzi őket). A második sérülés után a járgányok mozgásképtelenné válnak, de egy szerencsés hatos dobás esetén még javíthatóak. Ha viszont egy kocsi megsemmisül, akkor ennyi volt, ő már nem lehet részese ennek az őrült futamnak.
A látványvilág szándékosan egyszerű, mégis megkapó. A poros országút, a festett útszakaszok és sziklák, a roncsok és sártengerek kavalkádja mind azt szolgálja, hogy a játékosok teljesen belefeledkezzenek a posztapokaliptikus futamok világába. A komponensek masszívak, a kisautók kellemesen részletesek (mivel a kickstarteres kiadásról van szó, egy extra textúrafestést is kaptak, amitől mocskosabbnak, életszagúbbnak tűnnek), a táblák pedig remekül illeszkednek egymáshoz, minden új szakasz egy újabb csatatér. A hangulat pedig végig olyan, mintha egyszerre néznél B-kategóriás akciófilmet és egy őrült autóversenyt, ahol minden szereplőnek túl nagy a karizmája, túl hangos a motorja és túl nagy az arca ahhoz, hogy bárki is lassítson.
A Thunder Road: Vendetta azoknak a játékosoknak készült, akik szeretik, ha egy társasjáték nemcsak döntések elé állítja őket, hanem röhögőgörcsig sodorja minden résztvevőt. Kevés mókásabb dolog van ugyanis, mint mikor valakit ki akarsz lökni, de a kockák úgy döntenek, hogy a te autód sodródik egy mezőt hátra, pont a saját helikoptered orra elé, ami kénytelen azonnal megsemmisíteni a baráti egységet is. A kacskaringós országút tele van meglepetéssel, életveszélyes csapdák várnak, és mindig akad valaki, aki épp akkor dönt úgy, hogy beléd fordul, amikor a legkevésbé számítasz rá. De mindez csupán része a varázsnak: a Vendetta nem visszafogott stratégia, hanem féktelen száguldás, ahol az ösztönök és a megérzések legalább annyira számítanak, mint a dobókocka.
A játék tempója és hangulata azonnal magával ragad, a meccsek pörgősek, sosem húzódnak el, és gyakran úgy ér véget egy futam, hogy mindenki egyszerre akar újra rajthoz állni. A Thunder Road: Vendetta nem kér bocsánatot, nem ígér békés estét, és nem hagy nyugodtan dönteni: beleprésel az ülésbe, és csak akkor lassít, amikor már por és füst sem marad a nyomodban.
Thunder Road: Vendetta
Eredeti cím: Thunder Road: Vendetta
Tervező: Dave Chalker, Brett Myers, Noah Cohen, Rob Daviau, Justin D. Jacobson, Jim Keifer, Brian Neff
Grafika: Marie Bergeron, Garrett Kaida
Eredeti kiadó: Restoration Games
Magyar kiadó: Gémklub
Játékosszám: 2-4 fő
Korhatár: 10+
Időtartam: 30-75 perc
