A Homályrév: Apró kalandok pontosan azt bizonyítja be, hogy egy legendás társasjáték-univerzum nem csak többkilós dobozokban tud működni. A Gloomhaven neve eddig elsősorban monumentális kampányokról, százórás történetekről és asztalt betöltő játékterepről szólt, az Apró kalandok viszont teljesen más irányból közelít. Ez a játék nem akar mindent egyszerre, nem akar grandiózus lenni, nem akar hosszú estéket követelni.
Ehelyett azt mondja: mi lenne, ha Homályrév világa elférne egy tenyérnyi dobozban, és mégis megmaradna benne mindaz, amiért ezt az univerzumot annyian szeretik? Az Apró kalandok nem egyszerűsített kivonata a nagy Gloomhavennek, hanem egy önálló, okosan megtervezett játék, és cseppet sem mellékesen egyszemélyes kaland, amely ugyanabban a világban játszódik, de más élményt kínál. Itt nem eposzokba illő hadjáratokban gondolkodunk, hanem rövid, feszes küldetésekben, amelyek egyenként is kerek történetet mesélnek el. A hangsúly a gyors döntéseken, a taktikai kártyahasználaton és azon az ismerős, sötét fantasy hangulaton van, amely Homályrévet mindig is különlegessé tette.
A játék alapmechanikája a kártyavezérelt taktikai harc, amely a nagy testvérből ismerős lehet, de jóval letisztultabb formában. Minden karakter egyedi paklival rendelkezik, amely meghatározza a harcstílusát, a mozgását és a különleges képességeit. Ezek a kártyák egyszerre szolgálnak akcióként és erőforrásként, vagyis minden kijátszott lap egyben közelebb visz a kimerüléshez is. Ez a rendszer állandó feszültséget teremt, mert nemcsak azt kell eldöntened, mit csinálsz most, hanem azt is, hogy mennyit áldozol fel a jövőből. A küldetések rövidek, de meglepően változatosak. Egy-egy kaland gyakran mindössze húsz-harminc perc alatt lejátszható, mégis megvan bennük az a taktikai mélység, amely miatt minden kör számít. Az ellenfelek kiszámítható, mégis veszélyes minták szerint mozognak, a pályák szűkek és feszesek, így nincs helye tétova lépéseknek. Az Apró kalandok nem engedi, hogy elkényelmesedj, mert a hibákat gyorsan és könyörtelenül bünteti.
A karakterek ugyanúgy egyediek, mint a nagy Gloomhavenben. Mindegyik más erősségekkel és gyengeségekkel dolgozik, és már az első néhány körben érezni, hogy nem felcserélhetők. Van, aki a nyers sebzésben erős, más inkább a pozicionálásban vagy a kontrollban jeleskedik. A játék egyik legnagyobb erőssége az, ahogyan a komplexitást kezeli. Az Apró kalandok nem butítja le Homályrévet, hanem koncentrálja. A szabályrendszer gyorsan tanulható, mégis rengeteg döntési helyzetet kínál. A hangsúly a lényegen marad: el kell dönteni, mikor támadsz, mikor mozogsz, mikor tartalékolod az erőforrásaidat. Ez a letisztultság teszi lehetővé, hogy a játék akkor is működjön, ha csak egy rövid estére van időd, és akkor is, ha több küldetést fűzöl egymás után.
Homályrév világa nem vált barátságossá attól, hogy kisebb lett a doboz. A küldetések során ugyanúgy veszélyes szörnyekkel, elátkozott romokkal és reménytelen helyzetekkel találkozol. A játék ügyesen használja fel az univerzum ismert elemeit, de nem követeli meg a nagy kampány ismeretét. Az Apró kalandok önállóan is teljes élményt ad, miközben a rajongók számára ismerős utalásokkal és hangulattal szolgál. A vizuális megjelenés kifejezetten erős. A kis méret ellenére a kártyák és illusztrációk részletgazdagok, a dizájn egységes, a hangulat sötét és karakteres. A játék nem akar minikkel villogni (van azért pár apró kis kalandor benne), mégis képes atmoszférát teremteni pusztán a grafikai stílussal. Ez fontos, mert egy ilyen világban a hangulat legalább annyira számít, mint a mechanika.
Az Apró kalandok egyik legnagyobb előnye a hordozhatóság. Ez az a Gloomhaven, amit tényleg magaddal vihetsz. Nem kell órákig pakolni, nem kell fél estét szánni az előkészületekre. Kibontod, játszol, elteszed. Ez önmagában óriási erény egy olyan sorozat esetében, amely eddig épp az ellenkezőjéről volt híres. Fontos azonban látni, hogy az Apró kalandok nem váltja ki a nagy Gloomhavent. Nem kampányjáték, nem évtizedes projekt, nem kooperatív kaland, hanem egy koncentrált taktikai élmény. Azok számára ideális, akik szeretik a kihívást, de nem akarnak hosszú távú elköteleződést. Kezdőknek is jó belépési pont, mert megmutatja, hogyan működik Homályrév világa, anélkül, hogy azonnal a mélyvízbe dobná őket.
A játék legnagyobb erénye, hogy megőrzi az identitását. Nem válik könnyed kártyajátékká, nem veszti el a súlyát attól, hogy kisebb lett. Ugyanazt a feszültséget, ugyanazt a taktikai gondolkodást kéri számon, csak sűrítettebb formában. Ez ritka teljesítmény, mert a legtöbb "kisebb testvér" vagy túl sokat vesz el az eredetiből, vagy túlságosan ragaszkodik hozzá. Az Apró kalandok megtalálta az egyensúlyt. Azoknak szól, akik szeretik a gondolkodós játékokat, de nem akarnak minden alkalommal egy komplett kampányt felépíteni. Azoknak, akik értékelik a feszes mechanikát, a valódi döntési helyzeteket és azt az érzést, amikor egy szoros küldetés végén éppen csak, de sikerül győzni.
Ez egy olyan társasjáték, amely bebizonyítja, hogy a nagy kalandok néha kis dobozban érkeznek. Homályrév világa itt is könyörtelen, sötét és izgalmas, csak most nem órákra, hanem percekre ragad magával. És néha pontosan erre van szükség.
Homályrév: Apró kalandok
Eredeti cím: Gloomhaven: Buttons & Bugs
Tervező: Joe Klipfel, Nikki Valens
Grafika: Yanis Cardin, Mofei Wang
Eredeti kiadó: Cephalofair Games
Magyar kiadó: Gémklub
Játékosszám: 1 fő
Korhatár: 10+
Időtartam: 20 perc
