A Daredevil és Angela érkezéséről szóló Marvel Rivals hír kapcsán jutott eszembe, hogy milyen furmányos-ormányos módon került anno az utóbbi karakter, vagyis Angela az Image Comicstól a Marvelhez. Ez a hősnő ugyanis először Spawn mellett bukkant fel, és csak később "igazolt" át a konkurenciához, persze nem csak úgy felebaráti szeretetből, hanem egy komoly pereskedést követően.
Angela valóban egy igen különleges képregényfigura, akit Neil Gaiman és Todd McFarlane (Az Image Comics társalapítója és Spawn, sőt nem mellékesen a marveles Venom atyja - az utóbbi természetesen csak David Michelinie író mellett) alkotott meg a kilencvenes évek elején. Elsőként a Spawn sorozat 9. számában bukkant fel 1993-ban, ahol mennyei harcosként és fejvadászként lépett színre, akinek feladata a pokoli teremtmények levadászása volt. Bár eredetileg Spawn ellenfeleként jelent meg, kapcsolatuk hamarosan összetettebbé vált: időnként szövetségessé vált, máskor újra ellenségként bukkant fel a fantasyjátékok alapvetését hűen követő Angela - magyarán szigorúan csak a legminimálisabb bőrfelületét takarta valamiféle páncélzat. A karakter annyira népszerűnek bizonyult, hogy egy háromrészes minisorozatot is kapott, amelyben Greg Capullo illusztrációi mellett Gaiman írói stílusa emelte ki Angela történetét a többi képregény közül.
Neil Gaimant szerintem nem kell közelebbről bemutatni nektek, tudjátok, Amerikai istenek, Elveszett próféciák, Sandman, Csillagpor, ilyenek... Egy igazi zseni a fickó, de mindjárt kiderül, hogy ha nem csilingel a számláján az elvárt összeg, akkor azért ő is át tud kapcsolni morcipókba.
A karakter sorsa ugyanis hamarosan egy hosszan elhúzódó és meglehetősen kellemetlen jogvitához vezetett. A Gaiman és McFarlane közötti konfliktus lényege az volt, hogy most akkor kié a tényleges szellemi tulajdonjog Angela, valamint más, Gaiman által bevezetett figurák (például Cogliostro és a középkori Spawn) felett. McFarlane azt állította, hogy Gaiman munkája egy klasszikus munkaviszony keretében készült, ezért kizárólag ő birtokolja a jogokat (magyarul az író elvégezte a munkát, megkapta ezért a jussát, innentől köszi szépen, a kitalált új karakter a kiadóé - ez egyébként egy megszokott formula a képregényalkotásban), míg Gaiman ragaszkodott ahhoz, hogy közösen alkották meg a karaktereket, így őt is megilletik a szerzői jogok és a bevételek - mármint minden későbbi bevétel, legyen szó akár egy sokadik újrakiadásról is. A pereskedés hosszú éveken át tartott, és végül 2012-ben született megállapodás, amelynek eredményeként Angela jogai teljes egészében Neil Gaimanhez kerültek. Magyarul ezt a kört Gaiman nyerte, nem kicsit, hanem nagyon.
Ez a fejlemény tette lehetővé, hogy a karakter új otthonra találjon a Marvelnél. Neil Gaiman ugyanis nem akarta a fiókban őrizgetni Angelát, ha szépen akarok fogalmazni, akkor azt mondom, hogy teret akart engedni a hősnőnek, ha picit karcosabban, akkor pedig úgy, hogy ha már megnyerte a pert, a győzelmet zöldhasú bankókra szerette volna beváltani. Így aztán végül 2013-ban, az Age of Ultron történetfolyam fináléjában tűnt fel először a Marvel-univerzumban, Joe Quesada új dizájnjával. Ezzel lezárult Angela Image Comics-os múltja, és egy teljesen új korszak kezdődött. A Marvel hamar beépítette őt a saját mitológiájába: a 2014-es Original Sin esemény során kiderült, hogy Angela valójában nem más, mint Aldrif Odinsdottir, vagyis Thor és Loki testvére, akit gyermekként elragadtak, és egy másik birodalomban nevelkedett. Ez a fordulat nemcsak új eredettörténetet adott a karakterének, hanem szorosan összekapcsolta őt az Asgardhoz kötődő szuperhősök világával is.
Angela a Marvel Comics képregényeinek lapjain azóta számos történetben játszott fontos szerepet. A Guardians of the Galaxy sorozatban is megjelent, ahol a kozmikus kalandok résztvevőjeként bizonyította harci képességeit és erős erkölcsi tartását is - bizony, ilyen is van neki. Később önálló sorozatot is kapott, Angela: Asgard's Assassin címmel, amelyben a szerzők részletesen bemutatták, hogyan próbálja feldolgozni kettős identitását: hiszen ő ugyebár egyszerre egy mennyei harcos (mivel az a világ, ahol felnevelkedett nem más, mint a tizedik birodalom, a Menny - a skandináv mitológiában így a Marvel asgardi vonalán is kilenc ismert világ van ugyebár, ezt követte tizedikként az angyalok otthona) és asgardi származású istennő, aki két világ között rekedt.
Videótesztek, magyarázók, érdekességek, beszélgetések, livestreamek, végigjátszások, magyar feliratos előzetesek.
A karakter története jól példázza, miként képes egy képregényhős egészen pofásan megújulni különböző kiadók és narratívák kereszttüzében. Összességében ugyanis bár az Image Comics olvasóinak biztosan hiányzik az angyalok fejvadásza, a hősnő egészen jó történetszálakat, saját sztorikat, és egy tényleg ötletes eredettörténetet kapott a Marvelnél. Angela útja a Spawn sötét és démoni világából a Marvel grandiózus kozmikus és mitológiai történeteibe nemcsak izgalmas fordulat, hanem ritka példa arra is, hogyan válhat egy szerzői jogi vita végül kreatív újjászületés alapjává - mondjuk erős a gyanúm, hogy mindez Todd McFarlane-t és az Image fejeseit cseppet sem vigasztalja.
Az olvasók mindenesetre a fentebb taglalt jogi csatározásoknak köszönhetően egy olyan hőst kaptak, aki egyszerre testesíti meg a klasszikus harcos angyal archetípusát és a Marvel mitológiájának friss, újragondolt vonalát is. És bizony a Marvel Rivalsben is lehet majd csapatni vele.
