Donald Trumpnak ismét sikerült meglepetést okoznia, vasárnap este a Truth Social platformon közölte, hogy utasította a Kereskedelmi Minisztériumot és az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjét, hogy 100%-os vámot vessenek ki minden olyan filmre, amelyet külföldön gyártottak. Az egykori elnök a lépést az amerikai filmipart, sőt a nemzetbiztonságot fenyegető veszéllyel indokolta, hangsúlyozva, hogy más országok anyagi ösztönzőkkel csábítják magukhoz az alkotókat az Egyesült Államokból, és eközben "propagandát" is bejuttatnak az országba. Trump drámai hangvételű üzenetében arról írt, hogy Hollywood haldoklik, és a hazai gyártás helyreállítása nemzeti ügy.
A bejelentés sokkolta a stúdióvezetőket, akik azonnal válságtanácskozásba kezdtek, bár egyelőre teljes a bizonytalanság abban, hogy Trumpnak van-e jogosultsága egy ilyen széles körű vámtarifa bevezetésére, illetve hogy ez miként valósulna meg a gyakorlatban. Különösen izgalmas kérdés, hogy mi történik azokkal a produkciókkal, amelyek részben vagy teljesen külföldön forogtak, ideértve gigaprojekteket is, mint az Avatar, a Bosszúállók vagy a Mission: Impossible új részei. A stúdiók kétségbeesetten várják a részleteket, remélve, hogy a már befejezett vagy jelenleg is zajló filmforgatások talán mentességet kapnak az új szabályozás alól.
Trump kritikája nem alaptalan, hiszen az elmúlt években rengeteg amerikai produkció költözött Kanadába, az Egyesült Királyságba, Ausztráliába, Új-Zélandra vagy épp Magyarországra, részben az ott kínált vonzó adókedvezmények, részben az egzotikus helyszínek miatt. A világot bejáró franchise-ok, mint a James Bond vagy a Halálos iramban újabb részeit aligha lehetne kizárólag amerikai tájakon leforgatni.
A bejelentés időzítése sem tűnik véletlennek, ugyanis jövő héten startol a Cannes-i Filmfesztivál, ahol amerikai produkciók is keresik majd külföldi forgalmazóikat és befektetőiket. Az iparági szereplők már most rettegnek, milyen következményekkel járhat az, ha a külföldi partnerek elbizonytalanodnak vagy egyszerűen elfordulnak az amerikai filmektől.
Nem egyértelmű, hogy Trump intézkedése csak a Hollywoodból érkező nemzetközi produkciókra vonatkozna, vagy például az olyan japán animációs filmekre is, amelyek óriási sikereket aratnak az Egyesült Államokban. A Sony például nemrég vásárolta meg az Alamo Drafthouse mozi hálózatot, részben azért, hogy az anime üzletágát erősítse - most kérdésessé vált, mi lesz például a rendkívül várt "Demon Slayer" trilógia amerikai premierjeivel.
A helyzet annál is furcsa, mert bár Trump haldoklónak nevezi az amerikai mozit, 2025-ben az ottani mozijegyeladások 15,8%-kal nőttek az előző évhez képest. Igaz, még így is 31%-kal elmaradnak a 2019-es, koronavírus-járvány előtti szinttől, de sikerek, mint az Egy Minecraft film, a Bűnösök vagy a Mennydörgők* optimizmusra adnak okot. A gyártási oldal viszont valóban nehézkesen tért magához a 2023-as sztrájkok után, a forgatások száma drámai módon visszaesett, és a stúdiók is visszavágták költségvetéseiket.
Az sem új keletű, hogy Trump Hollywooddal foglalkozik: januárban például Jon Voightot, Sylvester Stallone-t és Mel Gibsont nevezte ki a filmipar "különleges nagyköveteinek". Bár eddig komoly eredmények nem születtek, az biztos, hogy Trump nem hajlandó lemondani arról, hogy az amerikai filmipart "visszahozza" az Egyesült Államokba - ha kell, vámháborúval is.
Lennél a GS közösség tagja? Gyere a GS Party/Chat Facebook csoportba, dobj fel témákat, dumálj régi és új GS írókkal, olvasókkal!