Robert Kirkmannek olyan képregényeket köszönhettek a műfaj műértő kedvelői, mint a The Walking Dead, a Marvel Zombies, az Outcast, vagy épp az Invincible. Ezek közül a The Walking Deadet valószínűleg keveseknek kell bemutatni, hiszen a belőle készített tévésorozat óriási siker lett, azóta számos spin-off szériát is kapott. Maga Kirkman is kivette egyébként a részét az adaptációs munkából, több epizódot is írt az anyasorozat első öt évadában, illetve a Fear the Walking Dead spin-offban is kamatoztatta tehetségét. Hasonló volt a helyzet az Outcast adaptáció esetében is, az Invincible-nél viszont minden korábbinál több feladatot vett a saját nyakába. Az Amazon Prime Video animációs sorozatának konkrétan Robert Kirkman az alkotója és a vezető producere azon túl, hogy több epizód szkriptjét is ő körmölte le. Nem csoda hát, hogy annyira jó lett az Invincible széria, aminek idén tavasszal már a harmadik évada is lepörgött. Az alapjául szolgáló eredeti képregényeket pedig már a magyar rajongók is felpakolhatják a polcaikra - nem árt kellően masszív könyvesszekrényt választani, ugyanis egy igazán robusztus kiadványról van szó.
Az Invincible, azaz Legyőzhetetlen képregény első magyar HC kiadása (amely a sorozat 1-13. részét tartalmazza) a Szukits kiadó gondozásában jelent meg, és itt most a kötet érdemeinek taglalása előtt érdemes egy kósza gondolat erejéig arra is kitérni, milyen irányba pozicionálja magát most épp a szegeti könyvkiadó. Korábban a Szukits felelt többek között a magyarul megjelenő Star Wars könyvekért és képregényekért, ahogy ugyancsak ők egyengették a magyar World of Warcraft kiadványok sorsát is. Idén azonban mindkét franchise jogait elveszítették (nem tudtak szerződést hosszabbítani), így a forgalmazói jogok elillanása után már a régi köteteket sem lehet megvásárolni nálunk (képzelhetitek, milyen durva ára lesz ezeknek a könyveknek és képregényeknek a használt piacon). Óriási franchise-októl esett tehát el a kiadó, ami mindenképpen szomorú, a nagy "B-terv" azonban meglehetősen jól fest: a Szukits a kifejezetten a felnőtt olvasóközönséget megcélzó, masszívan prémium minőségű kiadványokra látszik átállni, ennek első előfutára lett a The Boys és az Invincible képregények első HC, azaz kemény borítós kiadása.
Ha láttátok a tévésorozatot, akkor természetesen nem sok meglepetés vár benneteket, de most kezeljük úgy, hogy egy laikus veszi kezébe a vaskos Invincible - Legyőzhetetlen kötetet. A sztori egy gimis srác, Mark Grayson életét mutatja be, aki cseppet sem hétköznapi gyerek. Az ő édesapja ugyanis a Föld leghatalmasabb hőse, a kb. a DC-s Superman erejével bíró Mindenember. Egy szép napon aztán Marknak is aktiválódnak a szuperképességei, és innentől kezdve elindul egy első látásra teljesen hétköznapi hőssztorinak tűnő úton, mígnem jön a nagy csavar, ami örökre megváltoztatja apa és fiú kapcsolatát, és brutális pusztulással fenyegeti az egész bolygót. A konkrét részletekbe most nem mennénk bele, ha valamilyen csoda folytán még nem tudnátok, mi az Invincible nagy fordulata, akkor biztos, hogy nem mi fogjuk elrontani a meglepetést. Bőven lehet így is érdemben mesélni az első 13. füzetről.
Első körben rögvest kidomborodik Kirkman jellegzetes írása és világépítése. Az Invincible tudatosan és kellő gondossággal űz gúnyt a mainstream képregények toposzaiból és legendás karaktereiből, mindezen pedig remekül szórakozik maga a kiadvány és persze az olvasó is. Nagyon más képregényes univerzum ez, mint a Marvel vagy a DC világa, megmutatja az árnyoldalakat is, de messze nem olyan húsbavágóan brutálisan, mint mondjuk a The Boys, sokkal emészthetőbb a prezentáció. Mindehhez remekül passzolnak Cory Walker és Ryan Ottley rajzai, egyáltalán nem zavaró vagy markáns a köteten belül megtörténő grafikusváltás.
Mark Grayson egy szimpatikus, könnyen szerethető figura, édesapja pedig egy kellően komplex karakter ahhoz, hogy ne gyűlölje automatikusan az olvasó. Az egyik legkülönlegesebb karakter mégsem ő, hanem Mark édesanyja. Elképesztő látni azt, ahogy anyu teljesen hozzászokott férje hősködéséhez, egykedvűen veszi tudomásul azt, ha épp késik pár percet a vacsoráról, mert gigantikus szörnyekkel harcol a bolygó másik oldalán. Mark anyjának személyes tragédiája ez, egy klasszikus, tévésorozatos, otthon ülős háziasszonyt testesít meg, csak neki nem azért szürke az élete, mert a férje a titkárnőt pakolgatja az irodában a fénymásológép tetején, hanem azért, mert a férje a helyi Superman - merőben más indítékokkal, mint amikkel a DC vörös bugyogós hőse rendelkezik.
Az Invincible okkal pozicionálhatja magát oda, ahol képzeletben a rajongóik is elhelyezik a szériát a képregénysorozatok képzeletbeli könyvtárában, a Szukits pedig nagyon jó lóra tett, ha ezt a vonalat szeretnék folytatni a jövőben. Időközben megjelent már a második kötet, hamarosan érkezik a harmadik és negyedik, és mindezzel párhuzamosan további izgalmasnak tűnő projektek is alakulnak a kiadónál. A magyar képregényipar a '90-es években még az újságosoknál vásárolható füzetekkel indult, aztán a 2000-es években elindultak az első TPB-k, puhafedeles kötést kapó kiadványok (például a Képes Kiadó, a Kingpin, vagy a Fumax gondozásában). A 2010-es években aztán megjelentek a masszívabb, komolyabb kötetek, több szériát is kipörgetett az előfizetéses rendszert alkalmazó Hachette, a Fumax is átpártolt a nagyobb kiadványokra, a Szukits pedig leginkább a közepes méretet preferálta (például a már emlegetett Star Wars képregényekkel).
Az, hogy most a szegedi kiadó képregényes fronton a legnagyobb, legvastagabb, és összességében legminőségibb képregényes kötetek kiadását tűzte a zászlajára az egyik legjobb dolog, ami a magyar képregénykiadás terén történhetett. Akkor is, ha csak ők haladnak majd erre, ha pedig az esetleges sikerüktől mások is felbátorodnak, akkor meg főleg.