A Nemzeti Kulturális Alap, vagyis az NKA a magyar kulturális élet egyik legfontosabb állami támogatási rendszere. A feladata az, hogy közpénzből segítse a kulturális programokat, alkotókat, intézményeket, rendezvényeket és szakmai kezdeményezéseket, vagyis elvileg olyan területekre juttasson forrást, amelyek a magyar kultúra működését, megőrzését és fejlődését szolgálják. Az NKA honlapján külön felületen szerepelnek a pályázati felhívások, a kollégiumi döntések, a miniszteri támogatások és a támogatási adatok, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő pedig a szerződéskötés, az utalás és a kapcsolódó adminisztratív feladatok lebonyolításában vesz részt.
Ezért különösen érzékeny ügy minden olyan vita, amely az NKA pénzosztásai körül robban ki. Nem egyszerűen arról van szó, hogy ki kapott támogatást és ki nem, hanem arról is, hogy a döntések szakmai, átlátható és ellenőrizhető módon születtek-e. Ha ugyanis egy ilyen rendszerbe vetett bizalom meginog, az nemcsak néhány pályázatot érint, hanem az egész kulturális támogatási rendszer hitelességét.
Most pedig újabb fordulatot vett a Nemzeti Kulturális Alap körül kialakult botrány: több bizottsági tag is azt állítja, hogy nem azt a beszámolót látták és fogadták el, amely később a nyilvánosság elé került a vitatott, összesen 17 milliárd forintos támogatási keretről. A Telex megszerezte azt a dokumentumot, amely állítása szerint az NKA Bizottsága elé került az április 23-i ülésen, és ebben nem szerepeltek a később nagy visszhangot kiváltó, milliárdos tételek. A másfél oldalas anyag mindössze két programcsoportot említett: a Jókai-emlékévhez kapcsolódó 30 millió forintos támogatást, valamint a Márai Sándor születésének 125. évfordulójára szánt 100 millió forintot.
A probléma éppen abból lett, hogy az NKA honlapjára később egy jóval terjedelmesebb, 34 oldalas dokumentum került ki, amelyben már számos olyan támogatás is szerepelt, amelyről a bizottsági tagok egy része saját állítása szerint csak a sajtóból értesült. A Telexnek Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára azt mondta, hogy a bizottság nem fogadta el azt a beszámolót, amelyben a sajtóban feltárt esetek szerepeltek, mert az eléjük került anyag csak a Jókai- és Márai-programokat tartalmazta. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a Hankó Balázs miniszternek írt levelében szintén arról beszélt, hogy a kollégium beszámolója súlyosan hiányos volt, és megtévesztő képet adott a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának éves munkájáról.
A botrány már személyi következményekkel is járt. Előbb Bús Balázs mondott le az NKA alelnöki posztjáról, majd Baán László is távozott a bizottságból, később pedig Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója is bejelentette lemondását. Both a Válasz Online-nak adott interjúban arról beszélt, hogy nem akar szakmai legitimációt adni olyan működéshez, amelyben a döntéshozatal, a közzététel és az ellenőrzés alapvető feltételei sérültek.
Az ügy lényege nem egyszerűen az, hogy milyen kulturális programok kaptak támogatást, hanem az, hogy a döntéshozatal átlátható volt-e. Az NKA saját oldalán elérhető támogatási listákon valóban nagyon különböző célokra megítélt összegek szerepelnek, a Rockmaraton Fesztivál 70 milliós támogatásától a Bajai Halászléfőző Bajnokok Egyesületének 1 milliós kulturális programján át több tíz- és százmilliós tételekig. A vita azért lett különösen éles, mert a sajtóbeszámolók szerint a 17 milliárdos keretből politikailag kötődő szereplők, kampányidőszakhoz közeli rendezvények és nehezen indokolható kulturális programok is pénzhez jutottak.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter korábban tagadta, hogy kampányfinanszírozásról lenne szó. A Telex által idézett álláspontja szerint "tudatos ferdítés" kampányfinanszírozásként feltüntetni olyan támogatásokat, amelyek a magyar kultúra egészét szolgálják. A bizottsági tagok mostani megszólalásai azonban nem is kizárólag azt vitatják, hogy mire mentek a pénzek, hanem azt állítják: nem volt teljes képük arról, milyen döntéseket kellett volna utólag jóváhagyniuk.
Baán László ezért azt javasolta, hogy az NKA Bizottsága azonnali hatállyal vonja vissza a vitatott kollégiumi beszámoló elfogadását. Ezt a bizottsági tagok egyszerű többséggel meg is szavazták, a döntés kihirdetése azonban az alelnök hatásköre lenne, csakhogy Bús Balázs időközben lemondott. Így a botrány most nemcsak a támogatások jogosságáról és szakmai indokoltságáról szól, hanem arról is, hogy az NKA vezető testülete pontosan mit látott, mit hagyott jóvá, és ki viseli a felelősséget azért, hogy a nyilvánosság elé került 17 milliárdos pénzosztásról több bizottsági tag is utólag értesült.
Semmi spam, csak napi 2-3 értesítés Viberen, hogy képben maradj a játék- és filmvilág, a geek kultúra legérdekesebb híreivel.
És pontosan ezért nagyon súlyos a mostani ügy. Egy kulturális támogatási rendszer akkor működik elfogadhatóan, ha világos, kik döntenek, milyen szempontok alapján döntenek, milyen dokumentumokból dolgoznak, és hogyan lehet utólag ellenőrizni a folyamatot. Ha a vezető testület tagjai azt állítják, hogy nem azt az anyagot látták, amely később az elfogadott beszámolóként jelent meg, akkor nem puszta kommunikációs hibáról van szó. Ez azt jelenti, hogy a rendszer egyik alapvető garanciája kérdőjeleződik meg. Az, hogy a közpénz sorsát valóban ellenőrizhető, szakmai és felelősen vállalható döntések határozzák meg.
A mostani botrány azért is végtelenül romboló, mert az NKA nem magánalapítvány, nem piaci szereplő és nem politikai kampánykassza, hanem közpénzből működő kulturális támogatási rendszer. Minden elköltött forint mögött ott van egy másik el nem készült előadás, meg nem valósult könyv, elutasított zenei, színházi, múzeumi vagy helyi kulturális projekt. Ha a támogatások elosztásáról az a kép alakul ki, hogy nem átlátható szakmai döntések, hanem belső, nehezen követhető folyamatok és politikai közelségek határozzák meg, ki jut pénzhez, akkor nemcsak az adott pénzosztás hitelessége sérül. És sérül azoknak az alkotóknak, intézményeknek és közösségeknek a bizalma is, akik az NKA-tól nem kivételezést, hanem kiszámítható, tisztességes és szakmai alapon működő támogatási rendszert várnának.
