A GameShadow bejelentette, hogy szövetségre lépett az Eidos Interactiveval, így a tavasszal megjelenő játékaiba már ott lesz az autómatikus frissítés lehetősége. A fejlesztők állítása szerint a GameShadow technológiája autómatikusan frissíti majd a játékot, valamint a grafikus drivert is, hogy a lehető legjobbat hozzák ki mind a szofvereből, mind pedig a hardverből. Továbbá lehetőség lesz előfizetni exkluzív tartalmakra is, mint például a játékokkal kapcsolatos demók, trailerek és egyéb finomságok. Tony Treadwell a GameShadowtól elmondta, hogy örömmel dolgoznak együtt az Eidosszal, hogy a játékok számára a lehető legtöbbet csikarják ki a PC-kből. Továbbá ismertette, hogy technológiájuknak köszönhetően a felhasználók egyszerűbben juthatnak majd hozzá a frissítésekhez és az újabb driverekhez is. "A GameShadow egyszerűbb hozzáférést biztosít a játékok frissítéseihez, valamint extráihoz, ráadásul egy magasabb szintű felhasználói kapcsolatfenntartást biztosít." - mondta Chris Glover az Eidos kommunikációs vezetője. A GameShadow partnerei az ATI, Eidos, Hexus.net, Konami, Ubisoft, Via Technologies and Voodoo PCs, és jelenleg több mint 1,500 PC-s játékot támogatnak. A technológia már elérhető lesz a Commandoes: Strike Forceban, Championship Manager 2006-ban, Tomb Raider: Legendben, Rogue Trooperben és még rengeteg hamarosan érkező játékban.

Az ingyenes szoftvereket támogatók érthetően neheztelnek a Microsoftra, amiért az arra kényszeríti a PC gyártókat, hogy ne értékesítsenek olyan számítógépeket, amelyeken nincs előre telepített operációs rendszer. A Microsoft ezúttal az angliai PC gyártóktól kérte azt, hogy ne adják meg a lehetőséget a vásárlóknak, hogy operációs rendszer nélküli gépeket vegyenek. Michala Alexander, a Microsoft kalózkodás elleni részlegének vezetője szerint az alaprendszerek, vagy "meztelen" PC-k szállítása elszalasztott lehetőség. Véleménye szerint az Egyesült Királyságban eladott számítógépek 5%-án nem található előre telepített operációs rendszer. A Microsoft nem titkolt célja ezt a számot redukálni. Mindezt tennék annak ellenére, hogy a felhasználók jelentős hányada direkt szűz gépet keres, hogy aztán például Linuxot telepítsenek arra. A másik lehetőség, hogy egy olyan cég vásárolna, amely már rendelkezik Windows licensszel. "Azt szeretnénk minden rendszerépítőnket és partnerünket, hogy ne értékesítsenek operációs rendszer nélküli gépeket, ez ugyanis felesleges kockázat a felhasználók és az üzleti érdekek szempontjából. Ráadásul legalább 5%-kal kevesebb esélyük van szoftvereket és szolgáltatásokat értékesíteni." A Linux és egyéb ingyenes programok támogatói ellenben úgy gondolják, hogy igen is fontos szerepe van a szűz rendszereknek a nyílt forráskódú piac bővítésében és népszerűsítésében. Egyelőre nem tudni, hogy a gyártók hogyan döntenek, mindenesetre az az öt százalék már igazán nem mérvadó. Arra azonban figyeltek a Microsoft képviselői, hogy véletlenül se javasolják a Windows-t, mint alapértelmezett operációs rendszert - bár eléggé magától értetődő, hogy azt választanák a gyártók.

Az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) a jelek szerint a Nemzetközi Hanglemezkiadók Szövetségénél (IFPI) is hatékonyabban küzd a fájlmegosztó hálózatokon garázdálkodó felhasználók ellen. A legfrissebb adatok szerint ugyanis ezidáig 18337 internetes felhasználó ellen indítottak bírósági pert szerzői jogsértő magatartás miatt, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy jogvédelem alatt álló zenei állományokat osztottak meg egymásnak. A legtöbb benyújtott kereset azzal zárult, hogy a vádlottak peren kívül megegyeztek a Szövetség képviselőivel, így megúszták az igen valószínű pervesztést. A megállapodások általában három és hatezer dollár közötti összegekről szóltak. Ha ötezer dollárt veszünk átlagnak, a beperelt több mint 18 ezer amerikai állampolgártól nagyjából 91 millió dollárt zsebelhettek be összesen. Annak ellenére tehát, hogy több tanulmány szerint is nagyobb vásárlási kedvvel rendelkeznek a fájlmegosztó szolgáltatásokat használók, a RIAA ebben a hónapban újabb 750 internetezőt perelt be. Ráadásul mindeközben a P2P hálózatokra csatlakozottak száma folyamatosan növekszik, vagyis a "pereljünk be mindenkit" kampány látszólag hatástalan. A tanulmányok arra is rávilágítottak, hogy a fájlcserélősdi nem igazán befolyásolja a legális úton beszerzett zenei anyagok iránti keresletet, pláne nem rontja azokat. Úgy tűnik tehát, hogy a RIAA némi extra bevételre tesz szert a gyámoltalan felhasználók által, akik nem akarnak vagy nem mernek kiállni saját érdekeikért. Persze ilyet senki nem feltételez...

Az ingyenes, nyílt forráskódú Firefox webes böngésző márciusban elég új felhasználót győzött meg ahhoz, hogy végre elérje a 10%-os globális piaci részesedést. A múlt hónapban a Mozilla által folyamatosan fejlesztett böngészőt az összes internetező 10,05%-a használta, míg februárban csak 9,75% döntött a Tűzróka mellett. A piacvezető Internet Explorer részesedése így 84,7%-ra csökkent. A harmadik helyen továbbra is az Apple féle Safari áll 3,19%-kal. A Firefox népszerűsége főleg az 1.5-ös változat megjelenését követően kezdett el drasztikus mértékben növekedni. Azóta már sikerült az internetezők 3,34%-át megnyerniük, míg az Internet Explorertől a felhasználók 3,89%-a pártolt el. A statisztikák szerint legtöbben a biztonsági hiányosságok miatt döntöttek más böngésző használata mellett. A negyedik helyen a Netscape végzett 1,05%-kal, amit az Opera, majd a Mozilla követ 0,54; illetve 0,34%-kal. Várhatóan az Internet Explorer hetes verziójával a Microsoft sikeresen visszaszerzi majd elvesztett pártolóit.

Az Apple nemrég kiadott, egyelőre béta verziós szoftverével már futtathatunk akár Windows XP-t is az Intel alapú Macintosh gépeken. A Boot Camp nevű alkalmazás egy külön partíciót hoz létre a merevlemezen a Windows XP számára, majd a gép indítása során felkínálja az operációs rendszer kiválasztásának lehetőségét. A jelenlegi béta verzió ingyenes, viszont időkorlátos. A teljes verzióhoz az Apple szerint a MacOS X operációs rendszer következő változatában lehet hozzájutni. Az új szoftver csak pár hónappal maradt el az Intel processzorokkal szerelt Mac-ek piacra kerülésétől. A vállalatnál persze nem teljes a lelkesedés a "windowsosodás" miatt. Phill Schiller, a vállalat marketing vezetője szerint például kizárólag a vevői igények kielégítése miatt kényszerültek az Intel architektúra folyományaként a Windows "beengedésére". A most megjelent 83 megabájtos program csak hivatalos megoldásként az első megoldás a Windows Mac-es futtatására - hackerek már az x86 alapú Mac-ek megjelenése után pár héttel bejelentették, hoigy képesek Windows-t futtatni az új hardvereken. A mostani segédprogram MacOS X Tiger 10.4.6-os verziót igényel, 10 gigabájtos szabad hellyel. A Windows XP SP2 telepítőlemez mellett egy üres diszkre is szükségünk lesz, mivel a Boot Camp erre a lemezre másolja fel az összes Mac-specifikus Windows meghajtót, de ennek segítségével hozható létre a Windows-t futtató merevlemez partíció is. Természetesen vannak hátrányai is a "közösködésnek": Az Endpoint vállalat elnöke, Roger Kay szerint például a Windows alól a felhasználók nem tudják majd írni-olvasni a MacOS X partíción lévő fájlokat. Fordítva valamelyest jobb a helyzet, a Tiger alól olvashatók és írhatók a Windowsos fájlok is, de csak ha FAT32 rendszerűre formázzuk azt a partíciót. Ha az NTFS-t választjuk, a fájlok írása itt sem működik.

A Nemzetközi Hanglemezkiadók Szövetsége (IFPI) szerzői jogvédelemmel kapcsolatos bírósági perek újabb hullámát indította el a héten Európában. Így már összesen közel kétezerre növekedett az öreg kontinensen benyújtott keresetek száma. Ezúttal is azon internetes felhasználók ellen lépnek fel, akik illegálisan osztották meg saját zenei állományaikat egymással. Ám a pénzbüntetés mellett már komolyabb lépésekre is elszánták magukat. A helyi Internet szolgáltatókat bírósági erőkkel arra kényszerítik, hogy megszüntessék a vádlottak internetes kapcsolatát. Ezt Franciaországban mintegy 130 esetben sikeresen végre is hajtották, de például Dániában is engedélyt adott a bíróság az IFPI képviselői számára, hogy bármikor hasonló beavatkozással éljenek, ha bebizonyosodik a bűncselekmény elkövetése. A Szövetség egyébként egy automatikus keresőrendszert használ, hogy megtalálja a feltöltött fájlok forrás IP címét. "A folyamat mindaddig anonim, amíg az Internet szolgáltató meg nem adja a felhasználó adatait." - mondta Alex Jacob, az IFPI szóvivője, majd hozzátette, hogy nincs demográfiai összefüggés a benyújtott keresetek esetében. "Kizárólag a le-, vagy feltöltött fájlok mennyisége a mérvadó. A perbe fogott felhasználók extrém mennyiségű, akár több százezer zenei állományt osztottak meg az interneten. Információink szerint ráadásul hosszú ideje foglalkoznak ezzel." Az új kereseteket Ausztriában, Dániában, Finnországban, Németországban, Izlandon, Olaszországban, Svédországban, Svjácban, és most először Portugáliában, Európán kívül pedig Hong Kongban nyújtották be. Jacob figyelmeztetett mindenkit, hogy augusztus végén vagy szeptember elején újabb átfogó hadjáratra számíthatnak a fájlmegosztók. Az IFPI hasonló megmozdulásainak kezdete óta eddig összesen 5500 felhasználót pereltek be 18 országban. Ezek egy része még nincs lezárva, ám átlagosan a megnyert ügyekért egyenként 3200 dollárt zsebeltek be.

Akik mostanában napi 3 percnél többet ültek kedvenc MMORPG-nk előtt, azok számára feltűnhetett, hogy a drága jó Blizzard európai szerverparkja nem mindig úgy működik, ahogy elvárnánk. A legutolsó eset a heti karbantartás körül adódott. Az egész hercehurca odáig fajult, hogy a Cég ma bejelentette: változtatás lesz! Gil Shif, a Blizzard PR bossa nyilatkozott az eset kapcsán: „Az európai géppark jelentős hányada felől már nem sokkal a játék elindulása után érkeztek a panaszok. Ezt természetesen a játékosok szenvedik meg, így radikális változtatásokat vagyunk kénytelenek eszközölni. Április hó végén a teljes franciaországi gépparkot lecseréljük. Az új gépeket az IBM biztosítja, telephelyük pedig London városától nem messze, a cég angol kirendeltségének központjában lesz.” Természetesen ekkora üzleti fogást az IBM sem hagyhat szó nélkül. Larry Hirst, az IBM helyi igazgatója a következőképp foglalt állást: „Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a megállapodás mindenek felett a játékosok érdekeit szolgálja.” Hogy milyen vas kerül az új központba, még nem lehet konkrétan tudni, bár a közleményben az IBM eServer p5 590 nevű, mindenki egybehangzó véleménye szerint csodagépet emlegették. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül a megállapodás azon része mellett, amely a játékosokat érinti. Nos, a Blizzard igyekszik minél kevesebb időt tölteni átállással, szóval olyanról nincs szó, hogy „költözés miatt egy hétig zárva”. Viszont, egy ilyen szerverpark – ahogy azt Ti is gondolhatjátok – hatalmas pénzösszegeket emészt fel. Gépek bérlése, karbantartás, mind mind több, mint amennyire az ösztöndíjamból futná... Ezt a Blizzard is tudja, így kénytelen megemelni a havidíjat április hónap végétől, a kétszeresére. Azon felhasználók, akik egy hónapnál tovább elő vannak fizetve, a következő fizetésnél kapcsolódnak a megemelt havidíjhoz, így nekik van szerencséjük. Már ha ezt annak lehet nevezni. Hogy ne veszítsenek játékosokat, május első hetében mindenki kap pár „Epic Coin”-t. Minél több és minél nagyobb karaktere(i)d van(nak), annál többet. És hogy valami értelme is legyen, ezt az epic pénzt elkölthetjük teljesen egyedi lila cuccokra. Ez mondjuk jól hangzik, de ha belegondolok, hogy mostantól egy hónap 6000+, egy GameCard pedig akár 14000HUF is lehet... Hát, én maradnék a régi szervereknél inkább...

A Blizzard igen erős MMORPG uralma úgy látszik megfertőzte a CDV-t is. A német kiadó, aki egyébként több hazai fejlesztőcsapattal is dolgozik, úgy gondolta, hogy ők is kiadhatnának már egy MMORPG-t. A háttérben nyilván a nagyobb haszon, és a folyamatosan fizető felhasználók állnak. Játékukat az Enlight fejleszti, mely ez év végén debütál Kínában, majd 2007 elején Amerikában, és adott esetben a világ többi részén. A második, szintén az Enlight fejlesztette MMORPG valamikor 2008 környékén várható. Sajnos részleteket még egyikről sem lehet tudni, de amint lesz valami, természetesen tudni fogtok róla.

Az Európai Bizottság kifejezte tröszt iránti aggodalmait a Microsoft új operációs rendszerével, a Windows Vistával kapcsolatban. "Biztosak vagyunk abban, hogy a Windows Vista olyan szoftver elemeket is tartalmaz, amik külön is elérhetőek, akár a Microsoft, akár más vállalatok kínálatában." - mondta a Bizottság szóvivője, Jonathan Todd. "Emellett sajnos nem rendelkezünk azokkal a technikai információkkal sem, amelyekre a versenytársaknak lenne szüksége ahhoz, hogy saját szoftvereiket a Vistával kompatíbilis módon alkothassák meg." A Microsoft vezető európai ügyvéde, Horacio Guttierez egy telefoninterjúban elmondta, hogy olyan funkciók hozzáadása a Vistához, amelyeket a Bizottság kifogásol, azért szükségesek, hogy kielégíthessék a vásárlói igényeket. "Tudom, hogy sokkal biztonságosabb rendszert szeretnének kapni." - mondta. Még 2004-ben a Bizottság hasonló trösztellenes pert indított a Microsoft ellen - akkor a Windows Media Player médialejátszó program Windows operációs rendszerhez történő mellékelése miatt. A bíróság a Microsoftot bűnösnek találta. További gondokat okozott, hogy sikerült rábizonyítani, hogy a rivális szerver szoftverek sem tudnak megfelelően együttműködni Windows számítógépekkel. A mostani aggodalmak kirobbanásának oka a különböző biztonsági funkciók és keresési funkciók, valamint egy digitális jogvédelmi program, illetve egy olyan szoftver, amely olyan javított dokumentum formátumot képes előállítani, ami nagyon hasonló az Adobe által használt PDF-hez (portable document format). A szóvivő hozzátette, hogy a fentiek miatt fennáll a veszélye annak, hogy a számítógép-gyártók és a felhasználók nem kapják meg a lehetőséget arra, hogy olyan szoftvert válasszanak, amilyet szeretnének. A vállalat ügyvédje azonban erre azt felelte, "arra kényszeríteni minket, hogy Vistát a Microsoft Defender nélkül adjuk ki, olyan lenne, mintha a BMW-nek légzsák nélküli autókat kellene értékesítenie. Felelősséggel tartozunk vásárlóink iránt, hogy azok teljes biztonsággal használhassák termékeinket." "A Micrososft a biztonságos otthoni számítógépezés jegyében készítette a Vistát, annak figyelembevételével, hogy a lehetőségeket más vállalatok is kihasználhassák. A felhasználók teljesen ingyen igénybe vehetik versenytársaink szoftvereit is." - szólt a kiadott közlemény. Elmondták továbbá, hogy a Microsoft a külső partnerek és versenytársak bevonásával tervezte az új operációs rendszert, pontosan azért, hogy lehetőséget biztosítson számukra az együttműködésre. A Bizottság szóvivője megerősítette, hogy hivatalos nyomozás még nem kezdődött az ügyben, de amint bizonyos források megerősítik a gyanút, és bebizonyosodik, hogy a Vista megsértette az európai versenytörvényeket. A jelenlegi helyzetről levélben tájékoztatták a Microsoft elnök-vezérigazgatóját, Steve Ballmert. A vállalat az elkövetkezendő két nap során tárgyalásokat folytat a Bizottsággal. Guttierez ügyvéd szerint ennek során igyekeznek majd "bebizonyítani", hogy az aggodalmak teljesen alaptalanok, és nincs szükség jogi útra terelni a vitát. Ha azonban ez nem sikerül, úgy a Microsoft napi 2 millió eurós büntetés fizetésére számíthat.

A New York Times egy érdekes cikket közölt arról, hogy szerintük miért olyan lassú a Microsoft operációs rendszere, a Windows - úgy általában. Az okot egy szó jellemzi leginkább: a kompatibilitás. A Windows XP 2001-es megjelenése óta a Microsoft folyamatosan dolgozik az új operációs rendszerén, a Vistán. Az idő teltével egyre többen lettek arra kíváncsiak, hogy vajon mi tart öt évig annak elkészítésében, ráadásul most bejelentették, hogy a kisfelhasználók már csak 2007 elején kaphatják kezük közé a terméket. Időközben a konkurens Apple Computer saját Macintosh operációs rendszeréből négy új kiadást jelentetett meg, amelyek olyan újdonságokat is tartalmaznak már, amiket majd a Vista is fog. Itt lehet megemlíteni az asztali keresést, a 3D-s kezelőfelületet és az úgynevezett "widget-eket", amiket a Vistában "gadget-eknek" hívnak majd. Ezek gyakorlatilag apró, egy célra kitalált mini programok. A Microsoftnak azonban ezen a téren (is) van egy "kicsi" előnye: Windows fut világszerte 330 millió számítógépen. Háromszáz PC gyártó telepít Windowst a komplett számítógépekre, több ezer nyomtató, szkenner, zenelejátszó, stb. csatlakoztatható Windowst futtató gépekre, több tízezer külső alkalmazás telepíthető fel rájuk... A Microsoft birtokolja a globális operációs rendszer piac 90%-át. Az egyetlen gond az, hogy az egyes kiadásokat úgy kell kialakítani, hogy a korábbi verziókon használható programok és hardver elemek az új rendszerben is működjenek. Ezt hívják kompatibilitásnak. Ez a kulcsszó: minden Windows viseli a korábbi verziók terheit, sok esetben azok rossz tulajdonságainak egy részét is. Hiába dolgozik több ezer mérnök az operációs rendszer tesztelésén és megépítésén, maga a tény, hogy a Vista több mint ötvenmillió sornyi kódot tartalmaz, máris megadja a választ arra, hogy miért nem lehet elérni a megfelelő sebességnövekedést. Főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ez a szám 40%-kal több, mint amennyi kódból a Windows XP áll. Hogy ez miért nem okoz akkora gondot az Apple-nek, részben magyarázható azzal, hogy jóval kisebb bázissal rendelkeznek, könnyebb átlátni a programok által létrehozott hálószerkezetet, ami a képzeletbeli kompatibilitási rendszert alkotja. A cikk szerint a gond csak az, hogy a Microsoft saját maga alatt vágja a fát, ha nem fektet nagyobb hangsúlyt a biztonsági kérdésekre, és nem szorítja inkább háttérbe kicsit a kompatibilitási problémákat. A túl nagy "összeférhetőség" több olyan rést hagy szabadon, ami a későbbiekben az egész rendszer összeomlásához vezethet. Talán valamit felismerhettek a vállalatnál, hiszen a Windows Vista késésnek bejelentésével közel egy időben leváltották a projekt vezetőjét is, és átfogó átszervezésekbe kezdtek.

Németországban egy frissen elfogadott törvényjavaslat értelmében akár két év börtönbüntetést is kockáztatnak azok a számítógép-felhasználók, akik kereskedelmi forgalomban lévő filmeket töltenek le. Az Európában egyedülálló szigorral rendelkező törvényjavaslat 2007. január 1-jei hatállyal lép életbe, és kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztést határoz meg. A filmipar adatai szerint a németek évente mintegy 20 millió filmet töltenek le illegálisan. Sokak szerint a következő James Bond film, a Casino Royale a hivatalos novemberi premiert megelőző hetekben már elérhető lesz a kalózhálózatokon. A nagyobb fogyasztóvédelmi szervek máris felemelték a szavukat, ugyanis véleményük szerint a törvény a fogyasztókat egyszerűen bűnözőnek titulálja, akik tönkreteszik a kormányzat erőfeszítéseit egy tudás alapú gazdaság létrehozására. Patrick von Braunmühl, a Német Fogyasztói Szervezetek Szövetségének nevében úgy nyilatkozott, hogy ez a lépés a lehető legrosszabb megmozdulás a társadalom felé. Felesleges mértékben zavarja meg az internetes közösséget, és bűnözőket "csinál" a fogyasztókból. Brigitte Zypries igazságügyi miniszter azonban megvédte a törvényt, mondván nem az a céljuk, hogy mindenki kezére bilincset rakjanak, aki letölt valamit az internetről, de ettől függetlenül olyan filmek letöltése, amelyeket még nem is játszanak a mozik, nyilvánvalóan illegális cselekedetnek számít, amit valahogyan meg kell fékezni. Hangsúlyozta, hogy a legális úton szerzett DVD-kről továbbra is szabad személyes felhasználásra másolatot készíteni. Günther Krings, a Keresztény Demokrata Párt szóvivője hozzátette, hogy "Nem kellene különbséget tenni egy rágógumi boltból való ellopása, és egy film illegális letöltése között." Nem csak a filmipar szenved óriási károkat a kalózkodás miatt. A német adatok szerint 2005-ben hetedik alkalommal zárt veszteséggel a zenei iparág. Abban az évben 1,7 milliárdos mínusszal zárták a mérleget. Az eladások 1998 óta 45%-kal csökkentek, s a Nemzetközi Hanglemezkiadók Egyesületének német divíziója szerint múlt évben mintegy 439 millió zenei lemezt másoltak le illegálisan, csak Németországban.

A Szilícium Völgy nagyjai közül az idők folyamán többen is eltűntek, az egyik azonban még mindig virágzik, pontosabban gyümölcsözik: az Apple. A vállalat a héten ünnepli harmincadik születésnapját. Legnépszerűbb termékei - a Mactől az iPodig - egyre szélesebb körben terjednek, ám a szolgáltatások terén is új kihívásokat keresnek. Az iTunes néven elhíresült digitális zeneletöltő központ bebizonyította, hogy bizony van kereslet a legális letölthető tartalmak iránt is. Ám pont ez az, amit a legtöbben támadnak. A francia törvényhozók például azért nem nézik jó szemmel az Apple tevékenységét, mert az nem a megfelelő eszközökkel kapcsolja össze az iPodot az iTunes szolgáltatásaival. Emellett a nagyobb zenekiadók is tiltakoznak az ellen, hogy miért csak 99 centet kérnek az egyes letöltött dalokért. A folyamatosan a bevételi élbolyban elhelyezkedő vállalatnál mostanában fordult elő először, hogy biztonsági réseket találtak a Macintosh operációs rendszerek új változataiban. A szkeptikusabbaknak az is szemet szúrt, hogy nem sokkal ezután partnerkapcsolatot létesítettek az Intellel, és egyre többen gondolják úgy, hogy Macükön inkább Microsoft operációs rendszert szeretnének futtatni. A dolgok valószínűleg nem függnek össze - inkább csak egyre több hacker fordul az Apple gépei felé, vagy ellen. Az "Alma" története 1976-ban kezdődött, amikor két fiatal egyetemista, Steve Jobs marketingzseni és barátja, Steve Wozniak műszaki szaki aláírt egy együttműködési nyilatkozatot április elsején, bolondok napján. A papírokon lefektetett célok között a számítógép árusítás, és építés szerepelt. Egy harmadik barát, Ron Wayne nem látott fantáziát a dologban, ezért inkább két hét múlva távozott. Első termékük egy "csináld magad számítógép" csomag volt. Egy évvel később, 1977-ben megszületett az Apple II mikroszámítógép. Nem ez volt az első személyi számítógép, de akkor ez nyújtotta a legteljesebb szolgáltatásokat, főként otthoni használat esetén. Ez hozta meg az első igazi sikereket a fiatalok számára. Innentől indult be a gépezet igazán. Az Apple Lisa 1983-as bemutatása volt a következő mérföldkő. Ez egy olyan számítógép volt, amely már grafikus kezelőfelülettel rendelkezett, amihez elengedhetetlen volt az egér. Itt debütált az ikonos parancsrendszer is. A gép egyetlen hátránya a 9995 dolláros induló ára volt, ami az üzleti felhasználókat inkább a rivális IBM féle megoldások felé irányította. Az egy évvel később piacra dobott Macintosh azonban meghozta a kellő kompromisszumokat - ezt már örömmel választotta sok ezer otthoni felhasználó. A Microsoft időközben lemásolta a grafikus kezelőfelületet, majd beépítette azt a Windowsba, amit aztán továbbadott a gyártóknak. Az Apple azonban úgy döntött, hogy nem ad engedélyt szoftvereinek licenszelésére a hardvergyártók számára. A következő évtized volt a vállalat holtpontja - számos rossz vezetői döntés és gyenge termékpolitika következtében nagyon úgy állt a helyzet, hogy Jobs kénytelen lesz távozni az élről. Az egyik legnagyobb bukást elszenvedett termék a Newton nevű hordozható személyi asszisztens volt. 1996-ban az általános piaci stagnálás kellős közepén úgy döntöttek, hogy megvásárolják a NeXT számítógépes céget, amely a második volt az Apple eddigi történelmében. Ezután már sorban következtek a jobbnál jobb ötletek és elképzelések, kezdve az iMactől az új OS X operációs rendszerig, keresztül az iPodokon egészen az iTunes digitális központig. Jelenleg a Microsoft egyik legnagyobb riválisának számít az Apple, amely a végsőkig kitart függetlensége mellett. Ennek következménye, hogy a világ számítógép állományának mindössze 4%-át birtokolják, és elemzők szerint a Microsoft következő operációs rendszere újabb csapást mérhet a beleépített innovatív újdonságoknak köszönhetően. Ám aggodalomra semmi ok. A számítások szerint a piacvezető iPod - amely egyaránt használható Apple és Microsoft környezetben is -, és az új, Intel alapú processzorokkal szerelt Macintoshok elősegítik majd az Apple növekedését. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a vállalat pénzügyi helyzete jobb, mint valaha. 2005-ös pénzügyi évét 14 milliárd dollár rekordbevétellel zárta, amiből 8 milliárd készpénz volt.

A közvélemény igen negatívan értékelte azt a döntést, melyet egy államügyész hozott pénteken. Eszerint a Google köteles az Egyesült Államok kormányának információt szolgáltatni keresőmotorjának indexéről - bár a cégnek a keresések témaköreiből is mintákat kellene szolgáltatniuk, ezt megtagadták. Növekszik a feszültség az online felhasználók személyiségi jogai és a törvényszéki végrehajtás igényei között: James Ware, Észak-Kalifornia kerületi bírója döntésében a Google-t arra kötelezte, hogy a kormány részére ötvenezer web címet adjon át keresési indexéből. Emellett felkérte arra is, hogy dolgozzon ki egy olyan protokollt, amely véletlenszerűen kiválasztott URL-eket listáz ki az indexből, de a bíró szerint ehhez a vállalatnak nem kötelessége saját információkat szolgáltatni a webcímeket tartalmazó adatbázisból. Továbbá a fenti adatok előállításának költségeit a kormánynak kell állnia. Ennek ellenére a bíró kérését a Google elutasította. "Győzelemről számolhatok be a felhasználóink számára. A webes kereséseken alapuló bizonyítás drasztikus mértékben korlátozott, de ami a legfontosabb, hogy végül sikerült elkerülnünk a keresési témakörökre vonatkozó kérelem megvalósítását." - mondta Nicole Wong, a Google egyik tanácsadója. Még januárban az amerikai Igazságügy-minisztérium indítványozta, hogy a Google működjön együtt velük a kereső használati adatainak és index adatainak terén. Egyes értesülések szerint a beszolgáltatásra váró információk mennyiségét az azóta eltelt idő alatt óriási mértékben csökkentették. Így lehetett, hogy a legutóbbi rendelkezés szerint már csak ötvenezer webcímet, illetve ötezer keresési kifejezést követeltek a Google-től, míg egy évvel korábban még egymillióról volt szó. A Google képviselői minden esetben a személyiségi jogokra, illetve üzleti titkokra hivatkoztak, a kormány pedig mindig azzal érvelt, hogy nem érdekeltek egyéni felhasználók azonosítását lehetővé tevő információk terén.

Az AD-42W Nokia vezeték nélküli audioátjáróval az otthoni hifiberendezésen is lejátszható a mobiltelefonon tárolt zene A mobilitás terén világelső Nokia egy új Bluetooth tartozékot mutatott be: az AD-42W Nokia vezeték nélküli audioátjárót, amely kompatibilis mobilkészülékek, otthoni hifiberendezések, személyi számítógépek, és vezeték nélküli fülhallgatók között biztosít folyamatos (streaming) letöltést. A felhasználók a 2006 második negyedévétől kapható AD-42W Nokia vezeték nélküli audioátjáróval a kompatibilis mobilkészüléken tárolt zenét vezetékek használata nélkül hallgathatják meg az otthoni hifiberendezésükön. Az átjáró segítségével a hifin a kompatibilis személyi számítógépen vagy más kompatibilis készüléken tárolt zenéket is lejátszhatják. A még személyesebb élmény érdekében a hifiről vagy házimoziról szóló hanganyagot kompatibilis vezeték nélküli fülhallgatóval, például a BH-601 Nokia Bluetooth fülhallgatóval is hallgathatjuk. Az AD-42W Nokia vezeték nélküli audioátjáró az iparágban szabványos (az értékesítési csomagban megtalálható) RCA kábellel csatlakozik a hifitoronyhoz, a felhasználás módját szabályzó (audioforrásra/audioforrásról) külön gombnak köszönhetően pedig a beüzemelése is pillanatok műve. Az AD-42W Nokia vezeték nélküli audioátjáró a Bluetooth Advanced Audio Distribution (A2DP) profillal rendelkező készülékekkel kompatibilis. A Nokia jelenleg a Nokia 8800/8801 mobiltelefonnal (3.94 vagy annál újabb szoftverváltozattal), a HS-12W Nokia vezeték nélküli sztereó fülhallgatóval, a BH-601 Nokia Bluetooth fülhallgatóval, valamint az AD-47W Nokia vezeték nélküli audioadapterrel biztosítja az A2DP profilt. A Nokia az év során folyamatosan több A2DP profilt támogató készüléket mutat majd be. A termékkel kapcsolatos részletes információ itt található.

A Franciaországi Nemzeti Gyűlés vitába szállt a francia kormány fájlcserélő hálózatok megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatával szemben. Az új tervezet ugyanis az illegális úton zenéket és filmeket letöltő otthoni felhasználókat pénzbírsággal, a szerzői jogvédelem alá eső szoftvereket terjesztőket pedig akár börtönbüntetéssel is sújthatja. Nicolas Sarkozy belügyminiszter a fájlcserélést egyszerűen lopásnak nevezte. A kormány el szeretné törölni azt az apró törvény-kiegészítést is, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy minimális díjért cserébe korlátlanul tölthetnek le. Az eredeti javaslat szerint az említett bűncselekmény 300 ezer euróval és akár elzárással is büntethető lett volna. A baloldali ellenzék azonban, társulva az UMP-vel, tavaly decemberben sikeresen elérte a tövénymódosítási javaslat elvetését. Sarkozy továbbra is kiáll a véleménye mellett: "A fiataloknak jogot kell biztosítani személyes másolatok készítésére, de az ipari szinten űzött illegális letöltés akkor is lopás." - mondta. A következő szavazás március 15-én várható. A kormány időközben lényegesen lentebb csökkentette a javaslatában előterjesztet pénzbüntetést 38-150 euróra.

A hannoveri CeBIT-en tartott sajtótájékoztatóján a Logitech bejelentette, hogy a vállalat 25. születésnapi ünnepségsorozata Európában is kezdetét veszi. "A Logitech fennállásának 25. évfordulója arra emlékeztet minket, mennyire jelentős szerepet töltöttek be a személyi számítógépek mai digitális életvitelünk kialakításában, és cégünk eddigi növekedésében is", mondta Guerrino De Luca, a Logitech elnök-vezérigazgatója. "Egy csupán egereket gyártó vállalatként kezdtük, ami akkoriban a PC-s navigáció rendkívül intuitív módját jelentette. Ahogy azonban a számítógépeken egyre jobban elterjedt a multimédia, és ahogy újabb digitális platformok jelentek meg, mi is kibővítettük perifériáink választékát, hogy ezekhez a változásokhoz alkalmazkodni tudjunk. Olyannyira, hogy termékeink mára már egyre kevésbé kiegészítői, és sokkal inkább központi elemei a digitális zenehallgatás, az internetes kommunikáció és a házimozi élményének." A kiállításon a Logitech bemutatta digitális zenehallgatáshoz készült hangszóróit és fejhallgatóit, házimozi távirányítóit, internetes videofonálásra alkalmas webkameráit, lézeres egereit és továbbfejlesztett digitális tollát.

Új digitális audió termékek

Új távirányítók

Internetes kommunikáció

Lézerben továbbra is első

Továbbfejlesztett digitális toll

A március 7-9 között zajló tavaszi fejlesztői fórumán az Intel újabb részleteket árult el a Core mikroarchitektúrákról, amelyek a vállalat legújabb, az iparágban egyedülálló asztali gépekhez tervezett, noteszgépekbe szánt illetve, többmagos szerverekhez készülő processzoraira épülnek. Az első Core mikroarchitektúrás termékek alapjául az Intel 65 nanométer csíkszélességgel gyártott, nagy teljesítményt nyújtó, ám alacsony energia felhasználású processzorai szolgálnak, amelyeknek köszönhetően sok új, formatervezett és kisebb méretű mobil eszköz, asztali számítógép és szerver készülhet majd a jövőben, így csökkenhetnek az áramfogyasztáshoz és az ingatlanhoz kötődő költségek. Továbbá, nagyobb biztonság, jobb kezelhetőség és a virtualizációs képesség áll majd a felhasználók és az üzleti élet szereplői számára. Justin Rattner, az Intel technológiai igazgatója megnyitó előadásában elmondta, hogy a Core mikroarchitektúra segítségével elérhető magas szintű energiatakarékosságsal elsőként az Intel Core Duo processzor büszkélkedhet. A vállalat mobil processzora, az Intel Pentium-M fejlesztése során kialakított energia-megtakarítás filozófiáját vette alapul és bővítette azt egy sor új, élvonalbeli innovációval, továbbá beépítette az utasítások párhuzamos végrehajtását, ami a már létező Intel PentiumR 4 processzor technológiáknál megfigyelhető. Az Intel Core mikroarchitektúrákra épülő processzorok, amelyek az iparágban elsőként 65 nanométeres gyártástechnológiával készülnek majd, 2006 harmadik negyedévében lesznek elérhetőek. "A teljesítmény növekedés és hatékony energiafelhasználás tekintetében az Intel Core mikroarchitektúra mérföldkőnek számít", mondta Rattner. "Az új kétmagos, illetve a 2007-ben megjelenő négymagos processzorok egyedülálló teljesítményt és hatásfokot nyújtanak majd. A felhasználók saját maguk is tapasztalni fogják a rendszerek új előnyeit: a hosszabb akkumulátor élettartamot és az alacsonyabb villanyszámlákat", tette hozzá. Előadása kapcsán Rattner megmutatta, hogy az asztali gépekbe szánt Conroe névre hallgató processzor durván 40 százalékkal jobb teljesítményt nyújt, míg 40 százalékkal alacsonyabb fogyasztást tesz lehetővé összehasonlítva az Intel mostani, nagy teljesítményű Intel Pentium D950 processzorával. Az Intel műszaki igazgatója továbbá jelentős fejlesztésekről számolt be a vállalati, és mobil területeken is.

A Microsoft elkezdte kereső motorja új verziójának tesztelését, amely egy új képkeresési szolgáltatást, átalakított kezelőfelületet, valamint olyan eszközöket is tartalmaz, amelyek segítik a keresési találatok pontosítását. Emellett új nevet is adtak neki: Windows Live Search. A béta verzió a live.com weboldalról érhető el, amit a Microsoft még tavaly novemberben hozott létre azzal a céllal, hogy ott egyesíti különféle termékeinek online szolgáltatásait. A Windows Live Search valószínűleg még hónapokon keresztül tesztelés alatt lesz, és mikor a tesztidőszak lejár, lecserélik vele a jelenlegi MSN Search szolgáltatást, valamint az MSN.com weboldal keresési funkcióit is ez látja majd el. Az egyik fő újítás a már meglévő szolgáltatások mellett az lesz, hogy a felhasználóknak lehetőséget biztosítanak a keresési találatok egyetlen lapon történő megjelenítésére, s így nem lesz szükség több oldalon keresztül böngészgetni a listát. A szintén új képkereső motor a talált képek előnézeti méretének beállítására is lehetőséget biztosít, emellett a teljes méretű képet is megtekinthetjük anélkül, hogy el kellene navigálni az oldalról. A szolgáltatásban úgynevezett makrókat is elmenthetünk, amely tárolja eddigi kereséseinket és azok pontos paramétereiet, amiket így másokkal meg is oszthatunk. Ezeket az újdonságokat a nemrég felvásárolt Picsearch vállalat fejlesztette ki. A fejlesztésekre nagy szükség van, jelenleg ugyanis a vezető Google és a második helyen lévő Yahoo után nagy lemaradással kullog az MSN Search. A Google piaci részesedése 41,4%, míg a Yahoo-é 28,7%. Ezek mellett egyelőre eltörpül az MSN a maga 13,7%-ával.

Az Amerikai Filmforgalmazók Szövetsége (MPAA) újabb lépést tett a filmes kalózkodás megfékezése érdekében. Most úgy vélik, a keresőoldalak és keresőmotorok a kalóz tartalmak melegágyai. Ők maguk nem kínálnak fájlokat, csak éppen az egész infrastruktúrának olyan fontos részét alkotják, amely lehetővé teszi magát a kalózkodást. A szövetség bírósági eljárást indított a BinNews.com, Torrentspy.com, IsoHunt, BTHub.com, TorrentBox.com, NiteShadow.com, Ed2k-It.com, NZB-Zone.com, és DVDRs.net oldalak ellen. Most először nyújtottak be keresetet Usenet alapú szolgáltatások ellen, amelyek egyébként manapság a leginkább terjedő félben vannak, miután a fájlcserélőkre már kellően "rászálltak" a különböző hatóságok. A fájlcserélő, P2P rendszerekkel ellentétben, ahol a tartalmakat a felhasználók egymás között osztják meg, a Usenet rendszerek esetében a rendszergazdák saját szervereiken osztják meg a kalóz tartalmakat. Azonban a szervereket üzemeltető szolgáltatók nem vállalnak felelősséget az egyes kiszolgálókon tárolt fájlokért, azokat nem ellenőrizhetik és nem is ellenőrzik. A Digitális Millenium Szerzői Jogvédő törvény (DMCA) hasonló védelmet nyújt a keresőmotorok üzemeltetőinek is, egészen addig, amíg "nincsenek tisztában" az általuk kínált tartalmak illegalitásával, s kérésre letörlik azokat. Az MPAA még tavaly novemberben írt alá egy megállapodást a BitTorrent.com oldallal, amelyben az beleegyezett, hogy eltüntetnek minden olyan hivatkozást, amelyek szerzői jogvédelem alatt álló filmekre mutatnak. "Az olyan weboldalak üzemeltetői, akik olyan technológiákat adnak a felhasználók kezébe, amelyek segítségével illegális tartalmak birtokába juthatnak, nem bújhatnak el. Meg lehet és meg is kell őket fékezni, ha arra szükség van. Az ilyen erőteljes hálózatok leállításával nagyon fontos lépést tehetünk előre az illegalitás megfékezésének rögös útján." - mondta John Malcolm, az MPAA kalózellenes műveleteivel foglalkozó nemzetközi igazgató. A kereseteket egyébként azután nyújtották be a bíróságra, hogy nemrég sikeresen leállíttattak egy Razorback2 néven ismert szervert, ami az eDonkey2000 hálózat oszlopos tagja volt. Ez a kiszolgáló tette lehetővé több millió felhasználó csatlakozását egy P2P hálózathoz. Az MPAA számításai szerint 2005-ben 1,9 milliárd dollárnyi kárt okozott a filmiparnak csak az internetes kalózkodás. Mindeközben 75 BitTorrent és eDonkey oldalt zárattak be.

A Microsoft egy igen hosszas sajtótájékoztatóban megformált bejelentéssorozatot tett. Haladjunk is szépen sorjában. A napokban megjelent a Vista operációs rendszer februári bétája. A következő két tesztverzió RC0 és RC1 névre hallgat, és április 10-én, valamint június 26-án válnak publikussá. Október első heteiben pedig már maga a végleges Windows Vista kerül forgalomba, amelynek nem mellesleg hatféle kiadása lesz. Kettő hazai felhasználók számára, kettő üzleti partnerek részére, egy "start" csomagban kiadott lebutított verzió; valamint egy high-end csomag, amely a létező összes technikai újdonságot és miegyebet tartalmazza. Ezzel egyidejűleg szintén októberben érkezik a DirectX9L (korábban Windows Graphics Framework 1.0), a DirectX10 (Windows Graphics Framework 2.0), valamint a Windows Vista Media Center változata. DirectX frissítés (10.1) valamikor 2007 végén várható.