Tegnapi nulladik napi mulatság után kicsit még szétszórt a banda, de már várjuk a táborozókat.

Szenvedős éjszaka volt a mostani, vágni lehetett a hőséget a szobában, de nem baj, ez is elmúlt.

Ki átkelni kíván a halálnak hídján, három kérdésre megfeleljen, vagy a hídon át nem eresztem!

Újra szemtől szemben állunk, Buzz Lightyear!

Hamarosan tábor, drága Béláim. Nem kell már sokat aludni, hogy ne kelljen sokat aludni.

Állandóan sír a szánk, hogy az évszakhoz képest hűvös az idő, most meg azért, mert ránk olvad a nejlon tanga.

Szombat van, drága Béláim! Ma mindannyiunknak jó esélye van egy kis faintos hőgutára, napszúrásra, és/vagy leégésre.

Bekeményített a nyár, és lehet fürdeni a szökőkútban, mert meg lett kongatva a hőségriadó vészharangja.

Ismét jön a nyár, hogy mire a táborra kerüljön a sor, már jó legyen a tó vize.

Úgy repül az idő, mintha szánon húznák, már szerda van.

Úgy tűnik, visszafelé is igaz a mondás: ha az élettől kapsz valamit, mindig el is vesz helyette.

Újabb hét kezdődött, és újabb taggal bővült a családom!

Gyönyörű napra ébredtünk, legalábbis itt a Dél-Alföldön!

Július első napja egy icipicit hűvösre sikeredett, nem csodálkoznék, ha hamarosan tele lenne a tévé a búsképű balatoni nyaralókkal, akik átmeneti kabátban sétálnak a hullámzó tó partján.

Elérkezett a csütörtök is, ami a tegnapi szerdai nap után nem túl meglepő.

Csendben kopog az eső az ablakon, alumínium hangon folyik az ereszcsatornában, ilyen is régen volt.

Ismét hét ágra süt a nap, és friss a levegő. Gondolom, már nem csak én vagyok túl a szokásos 10 kilométeres reggeli futáson.

Szerencsére ma sem maradt el a napfelkelte, ennek köszönhetően ismét egy újabb hétre ébredhettünk.

A tegnap este kiporolta az izzasztó meleget, így friss, üde, harapni való reggelre ébredtünk.

Megint péntek van, a Reggelista Egyház megszentelt napja.