Hozzánk hasonlóan bizonyára rengeteg olvasónk ápol kellemes emlékeket a 2006 novemberében megjelent PlayStation 3-ról, amely a maga több mint 87 milliós eladásával ugyan nem tudta túlszárnyalni az elődeit, cserébe viszont olyan kiváló exkluzívokat adott nekünk, mint a The Last of Us, a Metal Gear Solid 4: Guns of the Patriots vagy a Demon's Souls, nem is beszélve a ma már utópisztikusnak tűnő ingyenes online hozzáférésről.
A hetedik generációs konzolra tehát méltán gondolunk szívesen vissza, azt viszont jó eséllyel már kevesen tudják, hogy a 3,2 GHz-es IBM Cell processzorral és Nvidia RSX grafikus gyorsítóval szerelt masina egy időben nemcsak tévére kötött játékládaként, hanem szuperszámítógépként is szolgált, egyebek mellett az Amerikai Egyesült Államok Légierejénél.
A különös történet 2002-ben, vagyis az akkor még javában dúló a PlayStation 2-érában vette kezdetét, amikor is a gyártó Sony kiadott egy hasznos szoftveres eszközt: a "Linux for the PlayStation 2" néven futó megoldás lehetővé tette, hogy külsős fejlesztők programokat írjanak a konzolra, a saját céljaikra használva annak teljesítményét. A The Verge visszatekintője szerint egy Craig Steffen nevű fickó, a National Center for Supercomputing Applications (NCSA) munkatársa is felfigyelt a lehetőségre, és 60-70 PS2-t összekötve egy kezdetleges szuperszámítógépet alkotott.
Ez ugyan megkerülhetetlen memóriahibák miatt még nem működött tökéletesen, a négy évvel később piacra került PlayStation 3-on viszont ugyanúgy megvolt a lehetőség a Linux betöltésére, de már zökkenőmentesebb módon és jóval izmosabb hardverrel. Mivel a PlayStation 3 IBM Cell processzora hasonló elven működött, mint a fejlett szuperszámítógépekben alkalmazott erőforrások, de jelentősen olcsóbban adták azoknál, némi barkácsolással ideális volt a célhardverek kiváltására. A UMass Darthmouth kutatóegyetem asztrofizikusa, Gaurav Khanna ezért költségvetési megkötések miatt 2007-ben 176 darab PS3-ból épített egy ún. PS3 klasztert, amivel fekete lyukakat szimulált, és még egy kriptográfiai versenyen is hasított vele.
A Wayback Machine segítségével még mindig elérhető az a weboldal, ahol a kutató részletesen leírta, hogyan kell ezt csinálni, ő viszont messze nem az egyetlen volt, aki ihletet kapott: ugyancsak 2007-ben az Észak-Karolinai Állami Egyetem 8 db PS3-ból alkotott szuperszámítógépet, a Lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézett pedig a következő évben már 200 PlayStation 3-at kötött össze, és az így létrehozott klaszter a Wikipedia szerint egészen 2015-ig működött. A leggrandiózusabb projekt viszont minden kétséget kizáróan az amerikai légierő berkein belül öltött testet.
Az ehhez tartozó Air Force Research Laboratory (AFRL) munkatársaként egy informatikus, Mark Barnell kezdeményezte a Condor Cluster-projektet, amely ugyancsak a PlayStation 3-ra építve igyekezett biztosítani a nagy felbontású légi fotók gyors feldolgozásához szükséges kapacitást. A gond csak az volt, hogy a munka 2009-es kezdetekor a Sony már a ráncfelvarrott PlayStation 3-ra koncentrált, amelyen már nem lehetett Linuxot futtatni, biztonsági okokból pedig a japán gyártó egy szoftverfrissítéssel a korábbi modelleken is letiltotta ezt a lehetőséget. Az AFRL csapatának ezért közvetlenül a Sonyval kellett tárgyalnia a szükséges konzolok beszerzéséről, több kör után pedig sikerült is elérniük, hogy megkapjanak egy raktárnyi régebbi PlayStation 3-at, amelyek még nem jöttek zavarba a Linuxtól.
Az ennek segítségével megépített konstrukció végül 1760 konzolból állt kb. 8 kilométernyi vezetékkel összekötve, és a maga korában a világ 33. legerősebb szuperszámítógépének számított. A Phys.org 2010-es beszámolója alapján a Condor Cluster másodpercenként 500 trillió lebegőpontos művelet (TFLOPS) végzett, és a legnagyobb teljesítményű interaktív komputer volt Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kötelékében. A szuperszámítógép a New York állambeli Rome városában működött, ahol végül nemcsak légi- és műholdfelvételeket elemeztek vele, de radarok támogatására és mesterséges intelligenciás kutatásokra is bevetették.
A légierő darabonként 400 dollárt költött a konzolokra, miközben az ugyanerre a célra alkalmas célhardverek 10 ezer dollárba kerültek volna. Habár a Condor Cluster végül így is kétmillió dollárt kóstált, az ötletgazda Barnell szerint a költségek csupán az 5-10 százalékát tették ki annak, mint amennyit normál alkatrészekkel dolgozva kellett volna fizetniük. A hatékonyságot pedig tovább növelte, hogy az összekötött PlayStation 3-ak nemcsak erősek, hanem takarékosak is voltak, egy hasonló szuperszámítógép energiaigényének mindössze 10 százalékával is beérve. A tisztesség kedvéért ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a konzolok nem önmagukban dolgoztak, mivel a szuperszámítógép 168 különálló grafikus feldolgozó egységet és 84 irányítószervert is tartalmazott.
A Condor Cluster-projekt végül 2015 környékén ért véget, a felhasznált konzolok azonban szerencsére nem a szemétdombon kötöttek ki, hanem részben más programoknak adományozták, illetve eladták őket. A Redditen találni is egy bejegyzést egy felhasználótól, aki megkaparintott egy példányt a szuperszámítógépet hajtó PS3-ak közül, ezen pedig jól láthatók a gép nem mindennapi múltjára utaló matricák. A legérdekesebb viszont azoknak az egységeknek a sorsa, amelyek a Célszemély című, 2011 és 2016 között futó akciósorozatban kötöttek ki. A széria 5. évadját indító "The Machine" című epizódjában ezek egy kormányzati szuperszámítógépet alakítottak, vagyis igencsak testhezálló szerepet szabtak rájuk.
