Itthon a street luge, mint sportág nem annyira űzött, tekintve hogy sok-sok kilométernyi lejtős útszakaszt igényel és ez 1920 nyara óta hiánycikk Magyarországon, nem is beszélve kevés hegyi útjaink lesújtó állapotáról. Ám a modern kor technikai vívmányainak és egy-két sportcsatornának köszönhetően, a televíziót skálázva alkalmanként mégis ráakadhatunk, és ekkor ámulhatunk is az ezt a sportot űző emberek vakmerőségén. Mert a 90-el, háton feküdve repeszteni egy négy kerékre szerelt deszkán nekem már az "extrém sportok" kategóriájába se nagyon fér bele. Nem is vágnám hanyat magam soha ilyen valamin, csak így virtuálisan, ahogy tettem néhány perccel ez előtt a Street Luge-ben. Három meredek pálya közül lehet választani, ahol ha nem vigyázunk, könnyen eltűnhet pár bőrréteg testünk különböző részeiről. Egyenesben A-val gyorsítunk, Z-vel (angol billentyűzeten Y) és a nyilakkal vesszük a kanyarokat.
Hasonló sportszert kíván, de mégis teljesen más tészta a gördeszkázás. Ennek a tevékenységnek a videójátékok között leghíresebb képviselője a Tony Hawk sorozat, melyhez őszintén bevallva egy-két szárnycsapkodást leszámítva nem sok közöm volt. A sport maga viszont a street luge-hoz képest szinte bárhol művelhető és itthon is népes tábor hódol eme valamilyen szinten szubkulturális időtöltésnek. És ha pont nincs időd kimenni gördülni a Hősök terére, akkor kipróbálhatnád mondjuk a Street Sash-t. Itt a feladat, hogy a város egy hosszabb útvonalán a lehető legtöbb figurával színesítsük játékunk. Az alapmozdulatokon túl természetesen igénybe vehetjük az ugratók, padok, korlátok, buszmegállók nyújtotta lehetőségeket is, hogy a lehető legmagasabb pontszámmal írhassuk be magunk az összesített eredménylistára. Shockwave player mindkét játék esetében szükséges.
