Lemond országgyűlési képviselői mandátumáról Szijjártó Péter, aki a kínai BYD vezetőjeként folytatja pályafutását. A volt külgazdasági és külügyminiszter ma a Facebookon jelentette be, hogy benyújtotta lemondását, miután elmondása szerint megtisztelő ajánlatot kapott a világgazdaság egyik meghatározó vállalatától. Szijjártó a BYD külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozik tovább. Azt egyelőre nem közölte, hogy pontosan mikor kezdi meg a munkát, illetve mely országokra és piacokra terjed majd ki a feladatköre. Parlamenti mandátumának várható utódjáról sem érkezett bejelentés.
A politikus és a kínai járműgyártó kapcsolata nem új keletű, Szijjártó miniszterként több mint egy évtizeden keresztül vett részt a BYD magyarországi terjeszkedésének előkészítésében és bejelentésében. A közös történet egyik első fontos állomása 2016 októbere volt, amikor ő jelentette be, hogy a vállalat 6,2 milliárd forintos beruházással Komáromban hozza létre első európai elektromosbusz-gyárát. A projekthez az akkori kormány 925 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosított.
A komáromi üzemet 2017 áprilisában nyitották meg, az ünnepségen Szijjártó Péter is felszólalt. A gyárat eredetileg évi több száz elektromos busz előállítására tervezték, a BYD pedig később teherautók és más haszongépjárművek gyártásával is bővítette magyarországi tevékenységét. A kapcsolat 2023 végén lépett új szintre, amikor Szijjártó bejelentette, hogy a BYD Szegeden építi fel első európai személyautógyárát. A politikus akkor arról beszélt, hogy a döntést 224 tárgyalási forduló előzte meg a vállalat és a magyar beruházásösztönzési rendszer képviselői között. A több milliárd eurósra becsült beruházáshoz a kormány támogatást és jelentős környékbeli infrastruktúra-fejlesztéseket ígért, a közvetlen állami támogatás pontos összegét azonban nem hozták nyilvánosságra.
2024 januárjában Szijjártó jelenlétében írták alá a szegedi gyár területére vonatkozó előszerződést. Egy hónappal később a Puskás Arénában rendezett BYD-autóátadón már egy hosszú távú magyar-kínai sikertörténet kezdeteként beszélt az együttműködésről, amelyet a kormány keleti nyitásának egyik legfontosabb eredményeként mutatott be. A volt miniszter 2024 őszén a BYD első magyarországi beszállítói fórumán is részt vett, ahol több mint száz hazai vállalkozás találkozhatott a kínai vállalat képviselőivel. Szijjártó ekkor az Európai Unió kínai elektromos autókra kivetett vámjait bírálta, és azt hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is támogatja a keleti és nyugati autóipari vállalatok együttműködését.
A következő jelentős megállapodást 2025 májusában írták alá. Szijjártó Péter és Stella Li, a BYD ügyvezető alelnöke szentesítette azt az együttműködést, amelynek értelmében a vállalat Budapestre telepíti európai üzleti központját és új kutatás-fejlesztési bázisát. A BYD szerint a fővárosi központ értékesítési, járműhitelesítési, tesztelési és fejlesztési feladatokat lát majd el, és több magyar egyetemmel is együttműködik. Szijjártó egy hónappal később újabb komáromi beruházást jelentett be. A BYD 32 milliárd forintos fejlesztéssel vállalta elektromosbusz- és teherautógyártó kapacitásának megháromszorozását, amelyhez az állam 3,1 milliárd forintos támogatást adott. A tervek szerint az üzem évente akár 1250 járművet is előállíthat.
A szegedi személyautógyár a vártnál később indulhat el. A vállalat eredetileg 2025 végére ígérte a termelés kezdetét, Stella Li 2026 júniusában azonban már arról beszélt, hogy az első autók az év utolsó negyedében készülhetnek el. A BYD egyik vezetője ekkor Magyarországot nevezte a vállalat legfontosabb európai beruházási helyszínének.
