A magyar 14-19 évesek 57%-át érte az elmúlt egy évben legalább egy bántalmazási forma, ami a teljes korosztályra vetítve több mint 300 ezer fiatalt jelenthet. Eközben 37%-uk gyakran vagy szinte minden reggel szorongva, feszülten kezdi a napját - derült ki az UNICEF és az NN Biztosító megbízásából készült országos kutatásból, amelynek eredményeit a 24.hu is ismertette. A Fiatalok, hogy vagytok? című vizsgálatot az IDEA Intézet végezte 803, 14 és 19 év közötti fiatal részvételével 2026. június 11. és július 13. között. A kérdőíves felmérés országosan reprezentatív nem, életkor, településtípus és régió szerint, a teljes mintánál legfeljebb 3-4 százalékpontos hibahatárral. Emellett 15, 18-19 éves fiatallal mélyinterjúkat is készítettek.
A WHO-5 jólléti index alapján a korosztály 41%-a, vagyis több mint 200 ezer fiatal került az alacsony jóllétet jelző kategóriába. Ez önmagában nem pszichiátriai diagnózis, de a kutatás szerint fokozott mentális veszélyeztetettségre utalhat. Az életkorral ráadásul romlottak az eredmények: míg a 14-15 évesek átlagosan 72 pontot értek el az indexen, a 16-17 évesek 48-at, a 18-19 évesek pedig már csak 43-at.
A legnagyobb stresszforrás egyértelműen az iskola volt. A tanulmányi elvárások, a terhelés, a továbbtanulás és a pályaválasztás okozta a legtöbb feszültséget, 43% pedig attól is rendszeresen tartott, hogy nem tudja eldönteni, mit kezdjen az életével. A lányok szinte minden vizsgált területen kedvezőtlenebb adatokról számoltak be: 43%-uk kezdte rendszeresen szorongva a reggelt, míg a fiúknál ez 29% volt.
A bántalmazások között a csúfolódás és a rosszindulatú pletykák bizonyultak a leggyakoribbnak, ilyen tapasztalatról a válaszadók 41%-a számolt be. Bántó vagy megalázó kritikát 39% kapott, kiközösítést 34% élt át, fizikai bántalmazást pedig 18%. Összességében a fiatalok 30%-a legalább egy súlyosabb agressziós formával is találkozott személyesen. A bántalmazást átélt csoport WHO-5-átlaga 48 pont volt, míg azoké, akiket egyik vizsgált forma sem érintett, 64.
A segítségkérést leginkább nem az elérhető lehetőségek hiánya, hanem a bizalmatlanság nehezítette. A fiatalok szerint 67%-ot tarthat vissza a szégyenérzet, 63% attól félhet, hogy nem veszik komolyan a problémáját, 61% pedig attól, hogy mások is tudomást szereznek róla. A kutatásban részt vevők 80%-a ugyanakkor megértőnek és segítőkésznek tartotta a barátait, 73% pedig a szüleit.
Videótesztek, magyarázók, érdekességek, beszélgetések, livestreamek, végigjátszások, magyar feliratos előzetesek.
Közben az AI már a lelki problémáknál is megjelent segítségforrásként. A 14-19 évesek 96%-a használ valamilyen AI-szolgáltatást, 59% pedig legalább egyszer lelki vagy magánéleti kérdéssel is fordult már hozzá. Általános lelkiállapoti témáról 38, párkapcsolatról 35, a felnőtté válás nehézségeiről 31% beszélgetett már AI-jal. A veszélyeztetett jólléti csoportba tartozóknál 43% legalább alkalmanként tanácsot vagy információt is kér tőle ilyen ügyekben. Ez összecseng azzal a korábbi magyar kutatással, amely szerint a 18-29 éves internetezők 65 százaléka használt már AI-t valamilyen egészségügyi kérdésben.
A számok a korábbi segélyvonali adatokkal is egy irányba mutatnak. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 2024-es jelentésében a szorongás és a félelem volt a leggyakoribb segítségkérési ok, miközben az önsértéssel kapcsolatos megkeresések száma négy év alatt ötszörösére nőtt.
